Magyarorsz�g helye a nap alatt

  2015.06.22. 20:30

Harold Harmsworth, Rothermere vicomte-ja 1868-ban, egy �rorsz�gi sz�rmaz�s� �gyv�d gyermekek�nt l�tta meg a napvil�got Londonban. A f�rfi sz�lei egykoron a tisztes meg�lhet�s biztos�t�sa �rdek�ben �rkeztek a f�v�rosba, Harold �s b�tyja, Alfred azonban n�h�ny �vtizeden bel�l hatalmas vagyonra tett szert. A Harmsworth-fiv�rek a m�di�ban csin�lt�k meg a szerencs�j�ket, miut�n Alfred mesteri m�don meg�rezte, hogy mik�nt lehet felkelteni annak a milli�s olvas�t�bornak az �rdekl�d�s�t, amely m�velts�g tekintet�ben elmaradt a kor�bbi el�fizet�kt�l. Ezzel gyakorlatilag a k�t testv�r rakta le Angli�ban a „n�pszer� – ha �gy tetszik, bulv�r – �js�g�r�s”, alapjait; kiadv�nyaik r�vid, k�z�rthet�, szenz�ci�hajh�sz h�rekkel �s rengeteg k�ppel v�rt�k az olvas�kat.

 

A Harmsworth-fiv�rek diadal�tja 1888-ban, az Answers to Correspondents c�m� lap megalap�t�s�val kezd�d�tt, melynek �tlete �s „diz�jnja” Alfred fej�b�l pattant ki, �m Harold is hajland� volt fel�ldozni �ll�s�t – �s �llami nyugd�j�t – a v�llalkoz�s�rt. A f�rfi val�sz�n�leg nem b�nta meg a d�nt�s�t, hiszen a fent eml�tett �js�g hatalmas hasznot hozott, �gy a testv�rek hamarosan egy n�i- �s egy gyermekmagazint is elind�tottak, 1894-ben pedig megv�s�rolt�k az Evening News c�m� esti napilapot, mellyel ugyancsak „csod�t tettek.” A sajt�v�llalat terjeszked�se a k�vetkez� �vekben sem torpant meg: 1896 m�jus�ban jelent meg az �js�gosokn�l a Daily Mail, mely a b�r h�bor� kirobban�sa ut�n a szinte mes�be ill� 1 milli�s p�ld�nysz�mot is �tl�pte. Egy kisebb hull�mv�lgyt�l eltekintve az 1903-ban megalap�tott Daily Mirror is hasonl� sikereket hozott, �gy a testv�rek egyre nagyobb vagyont �s befoly�st szereztek. Haroldot p�ld�ul V. Gy�rgy kir�ly (ur. 1910-1936) 1914-ben Rothermere b�r�j�v� tette, 1919-ben pedig vicomte-i rangot adom�nyozott sz�m�ra.

 

Mivel a Harmsworth-sajt�birodalom t�mogatta a brit vil�gh�bor�s er�fesz�t�seket, �s Lord Rothermere rajongott a rep�l�g�pek�rt, 1917–18 sor�n n�h�ny h�napig a L�g�gyi Tan�cs eln�kek�nt tev�kenykedhetett. A sajt�c�z�r a P�rizs k�rny�ki b�k�k megk�t�se ut�n is akt�v szerepl�je maradt a k�z�letnek: j�llehet, az 1921-ben megalap�tott Pazarl�sellenes Lig�val, vagy a nyolc �vvel k�s�bb megsz�let� Egyes�lt Birodalmi P�rt r�v�n nem tudott a politika meghat�roz� alakjai k�z� emelkedni, az 1924-es v�laszt�sok el�tt megjelentetett hamis „Zinovjev-lev�llel” – melyben a bolsevik politikus �ll�t�lag forradalomra buzd�totta a brit munk�ss�got – m�gis f�szerepet j�tszott a Munk�sp�rt buk�s�ban. Lord Rothermere az 1920-as �vek sor�n a konzervat�v t�boron bel�l mindink�bb nacionalista �ll�spontra helyezkedett – s�t, a k�vetkez� �vtizedben eljutott a brit fasizmus t�mogat�s�ig –, amit magyar szempontb�l az�rt fontos szem el�tt tartanunk, mert a sajt�m�gn�s ellenz�kis�g�b�l ered�en nem rendelkezett komoly befoly�ssal a brit politik�ban. A f�rfi hi�ba volt Nagy-Britannia harmadik leggazdagabb embere, ha n�zeteit a szigetorsz�gi elit t�bbs�ge nem t�mogatta; az 1927. j�nius 21-�n megjelentetett, Magyarorsz�g helye a nap alatt c�met visel� �r�s nyom�n felb�torod� hazai k�zv�lem�ny teh�t hi� �br�ndokat kergetett a lorddal kapcsolatban.

 

Lord Rothermere, akinek figyelm�t az �n. „magyar–rom�n opt�nsper” k�r�l kialakul� botr�ny, illetve 1927-es magyarorsz�gi �tja mellett egy h�res kalandorh�lgy, Hohenlohe Stef�nia ford�totta a trianoni b�ke igazs�gtalans�ga fel�, j�nius 21-�n, a Daily Mail has�bjain fejtette ki v�lem�ny�t a kelet-eur�pai t�rs�g helyzet�r�l. A sajt�m�gn�s azzal ind�totta cikk�t, hogy a p�rizsi b�kekonferencia �ltal megszabott hat�rok sz�mos „Elz�szt” hoztak l�tre, melyek – a francia–n�met viszonyt meghat�roz� tartom�nyhoz hasonl�an – �jabb h�bor�t fognak kirobbantani Eur�p�ban. Rothermere felh�vta a figyelmet a kisantant t�rekv�seire, a magyar kisebbs�g jogfosztotts�g�ra, egy�ttal pedig hangot adott ama k�v�ns�g�nak, hogy a trianoni ut�d�llamoknak k�lcs�nt ny�jt� bankok a hitelek megvon�s�val k�nyszer�ts�k r� ezeket a korm�nyokat a Magyarorsz�ggal val� megegyez�sre.

 

A rev�zi�t illet�en a sajt�m�gn�s a hat�r menti ter�letek visszacsatol�s�t aj�nlotta, aminek r�v�n – becsl�sei szerint – az idegen uralom alatt �l� 3,5 milli� magyarb�l k�tmilli�an ker�lhettek volna ism�t haz�nkhoz. Rothermere �gy gondolta, a b�keszerz�d�s fel�lvizsg�lat�val elt�nn�nek azok a konfliktusforr�sok, amelyek ellehetetlen�tik a K�rp�t-medenc�ben sz�letett �j �llamok �s Magyarorsz�g egy�ttm�k�d�s�t, �s az eg�sz t�rs�get fejl�d� p�ly�ra �ll�tan�k, ami nem csak az itt �l� n�peknek, de Nagy-Britanni�nak is a jav�t szolg�ln�.

 

Az �r�s megjelen�se val�s�gos euf�ri�t v�ltott ki Magyarorsz�gon. Az a t�ny, hogy a rev�zi� �gye az egyik legolvasottabb brit napilapban ker�lt ter�t�kre, r�ad�sul a szigetorsz�g egyik leggazdagabb ember�nek t�mogat�s�t �lvezte, olyan sikernek sz�m�tott, amir�l sokan �lmodni sem mertek. Mivel n�h�ny h�nappal a Daily Mail cikke el�tt Mussolini is hajland�s�got mutatott a versailles-i b�kerendszer fel�lvizsg�lat�ra, sokan �gy v�lt�k, hogy a hat�rm�dos�t�s m�r puszt�n csak id� k�rd�se; ezt a v�rakoz�st egy�bk�nt egyes sajt�org�numok felel�tlen m�don m�g tov�bb fokozt�k. Rothermere cikke abban is fontos szerepet j�tszott, hogy 1927 j�lius�ban, Herczeg Ferenc eln�klet�vel megsz�letett a Magyar Rev�zi�s Liga, mely az irredenta szervezetek tev�kenys�g�nek �sszehangol�s�t �s a rev�zi�s propaganda kisz�les�t�s�t t�zte ki c�lj�ul.

 

A brit sajt�c�z�rt a publik�ci� k�zl�se ut�n val�s�ggal el�rasztott�k h�l�lkod� levelekkel �s aj�nd�kokkal, k�zadakoz�sb�l eml�km�vet �ll�tottak sz�m�ra Budapesten – ami m�g ma is l�that� a F�v�rosi Szab� Ervin K�nyvt�r k�zel�ben –, s�t, Nagy Emil kor�bbi igazs�g�gy-miniszter �s R�kosi Jen� �js�g�r� m�g a Szent Koron�t is fel akarta aj�nlani a lord Esmond nev� fi�nak. Mindazon�ltal komoly tanuls�gokat rejt mag�ban az a t�ny, hogy m�g Rothermere szem�ly�t k�l�nleges tisztelettel illett�k, addig az �ltala javasolt v�ltoztat�sokat a t�bbs�g m�r nem fogadta el. A k�zv�lem�ny jelent�s r�sze – p�ld�ul a Magyar Rev�zi�s Liga is – azzal reag�lt a lord rendez�si terv�re, hogy Magyarorsz�g nem alkudhat meg, hanem a lehet� legteljesebb rev�zi�ra kell t�rekednie. A sajt�m�gn�s egy�bk�nt az ellent�tes elk�pzel�sek dac�ra a k�s�bbiekben is t�mogatta a magyarokat: 1931-ben p�ld�ul � fedezte Endresz Gy�rgy �s Magyar S�ndor �ce�nrep�l�s�nek a k�lts�geit, majd Magyar f�jdalom c�mmel k�t szobrot is aj�nd�kozott haz�nknak.

 

rubicon.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.