Az emberarc� kapitalizmus es�lyei - Magyar Nemzet Magazin aj�nl�

  2015.06.12. 19:53

Boldogs�g, gyere haza!

 

Miben rejlik a boldog �let titka? – egy k�rd�s, amely f�ggetlen�l t�rt�l �s id�t�l az eg�sz emberis�get foglalkoztatja. A nyugati t�rsadalmakban m�r politikai �s gazdas�gi t�k�vel kecsegtet� ipar�g �p�lt megv�laszol�s�ra, mik�zben a felm�r�sek szerint �ppen itt romlik legink�bb az emberek ked�ly�llapota. K�l�n�sen boldogtalan a magyars�g; az elm�lt hetekben t�bb tanulm�ny is szomor� k�pet festett lelki�llapotunkr�l. N�gy ismert k�zgazd�szt arr�l k�rdezett Buzna Viktor, hogy fenntarthat�-e az a kapitalizmus, amelyik szomor� embereket termel.

 

A XVIII. sz�zadban indult vil�gh�d�t� �tj�ra korunk egyik k�zponti fogalma, a boldogs�g. 1774-ben az Amerikai Egyes�lt �llamok F�ggetlens�gi nyilatkozata r�ntotta ki a filoz�fia klasszikus t�rgyk�r�b�l, miut�n az alap�t� atya, Thomas Jefferson �r�sba foglalta: valamennyi amerikai polg�rnak az �leten �s a szabads�gon t�l velesz�letett joga saj�t boldogs�g�nak keres�se is. Ezzel lelkivil�gunk egy f�ltett szelete k�zjogi int�zm�nny� v�lt. Egyben megsz�letett mostohatestv�re is, a fogyaszt�i t�rsadalom: ked�ly�llapotunk imm�ron nemcsak a polg�rair�l gondoskod� �llam, de a piac egyik f� mozgat�erej�v� v�lt. Senki sem tiltotta meg ugyanis, hogy boldogs�gunkat anyagi eszk�z�kkel pr�b�ljuk megtal�lni – innen n�zve a nap mint nap szembek�sz�n� rekl�mok, hirdet�sek val�j�ban egy hum�nus gondolat f�lresiker�lt evol�ci�j�nak term�kei.

 

M�jusban jelent meg William Davisnek, a Londoni Egyetem tan�r�nak A boldogs�g ipar�ga – Mik�nt adta el a korm�ny �s a nagyt�ke a j�ll�t fogalm�t c�m� k�nyve, melyben a k�zgazd�sz szerz� arra figyelmeztet, hogy e folyamat �jabb szintre l�pett. Davis szerint t�rsadalmunk dinamik�j�t a versenyhelyzet adja, ami sz�ks�gszer�en stresszhez vezet. �letmin�s�g�nk pedig akkor javul, ha a h�tk�znapok k�zdelmei sor�n felgy�lemlett fesz�lts�get k�pesek vagyunk eredm�nyesen cs�kkenteni, ami oda vezet, hogy ked�ly�llapotunk a siker fokm�r�j�v� v�lik.

 

Mindez azt v�ltotta ki – �ll�tja a kutat� –, hogy a boldogs�g fogalma a mag�n�let�nkb�l t�pl�lkoz� �rz�sb�l fel�lr�l dikt�lt, k�vetend� t�rsadalmi mint�v� v�lt. Az �j fordulat alapj�t a tudom�ny fejl�d�se biztos�totta. Okostelefonunkon is el�rhet� p�ld�ul olyan applik�ci�, amely egy fot� alapj�n k�pes elemezni ked�ly�llapotunkat, s ez term�szetesen csak a j�ghegy cs�csa. Rep�l�tereken, t�megrendezv�nyeken m�r haszn�lnak hangulat�rz�kel� rendszereket (mood monitoring system), melyek az emberek arckifejez�s�b�l, mozg�s�b�l k�pesek meg�llap�tani egy esetleges mer�nyl� leplezett �rzelmeit is.

 

Davis arra is felh�vja a figyelmet, hogy egyes amerikai c�gekn�l l�teznek „boldogs�gmenedzserek”, akik az alkalmazottak �s a k�zmor�l hangulati �llapot�t figyelik. K�s�rletek kimutatt�k ugyanis, hogy az �letvid�m dolgoz� teljes�tm�nye magasabb, mint gondterhelt t�rsai�, ez�rt meg�ri f��ll�s� hangulatfelel�s�ket alkalmazni. Az amerikai The New Republic cikke arr�l is besz�mol, hogy a dolgoz�k lelkivil�g�nak megfigyel�s�re k�l�n ipar�g �p�lt: a Delivering Happiness nev� v�llalkoz�s honlapj�n el�rhet� egy kalkul�tor, amely a munkav�llal�kr�l gy�jt�tt inform�ci�k alapj�n felm�ri az iroda k�zhangulat�t. A szervezet vezet�je az amerikai lap cikk�ben elmondja, m�dszereikkel kisz�rhet�k a munkak�rnyezet „negat�v elemei”, s tan�csaikkal a „boldogs�g a c�gben eredm�nyesen fokozhat�”.

 

M�gis akkor v�lik igaz�n �rdekess� a boldogs�g fogalmi v�ltoz�sa, ha a politika is bel�p a k�pbe. A nemzetek, n�pek j�ll�t�nek elemz�se nem �j kelet� jelens�g, a k�zgazd�szok ugyanis felismert�k, hogy a brutt� hazai term�k, vagyis GDP mutat�ja nem adhat hiteles k�pet egy t�rsadalom k�z�rzet�r�l. Csakhogy, m�g a GDP sz�mtanilag levezethet�, objekt�v eredm�ny, addig a n�pek j�ll�t�nek, boldogs�g�nak vizsg�lata sz�ks�gszer�en szubjekt�v szempontokat is tartalmaz. Ez�rt a j�ll�ti kutat�soknak nincs egys�ges m�dszertanuk, hagyom�nyosan azonban az anyagi javakon t�l az eg�szs�g�gyh�z, oktat�shoz �s m�s szoci�lis szolg�ltat�sokhoz val� hozz�f�r�st, a k�rnyezet �s a t�rsadalom fejl�d�s�nek fenntarthat�s�g�t veszik alapul. Egyes magyar ford�t�sok a helyes sz�haszn�laton is vitatkoznak. Megk�l�nb�ztetik a j�l�tet a „j�ll�tt�l”: el�bbihez az el�rhet� anyagi javak m�rt�k�t, ut�bbihoz pedig a boldogs�got, hangulat�llapotot k�tik. Ebben a cikkben a j�l�t fogalma kiterjesztett form�j�ban, az angol „well-being” terminus ford�t�sak�nt jelenik meg.

 

MNO

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.