A hallgat�k k�z�l 2013-hoz k�pest t�bben vannak azok, akik k�lf�ldi leteleped�st – vagyis hossz� t�v� ottl�tet – fontolgatnak, ar�nyuk imm�r el�ri a 37 sz�zal�kot. Az okok m�g�tt els�sorban az anyagiakat lehet felfedezni: a di�kok szerint k�lf�ld�n k�nnyebb meg�lni, magasabbak a fizet�sek, t�bb p�nzt lehet megtakar�tani, �s az �letsz�nvonal is magasabb. Az sem t�nik �jdons�gnak, hogy a t�bb�ves kinti leteleped�st fontolgat�k k�z�tt az orvostanhallgat�k vannak t�bben. „Az orvostanhallgat�k k�z�tt kiemelked�en magas a t�bbdiplom�s sz�l�k ar�nya, alapvet�en nagy ar�nyban akarnak k�lf�ld�n munk�t v�llalni, de megjelent egy olyan r�teg is, mely a nemzeti b�szkes�gre hivatkozva ink�bb itthon �lln� meg a hely�t” – ismertett�k a kutat�st v�gz�k az eredm�nyek szerdai bemutat�j�n.

�rdekes m�don azonban nem a sokadik gener�ci�s �rtelmis�gi fiatalok akarnak els�sorban k�lf�ldre menni: m�g a diplom�s sz�l�kkel rendelkez�k k�z�l 53 sz�zal�k menne el, az els� gener�ci�s fiatal �rtelmis�giekn�l (vagyis akiknek egyik sz�l�je sem diplom�s) ez az ar�ny 60 sz�zal�k. Szerepet j�tszik a hajland�s�gban a p�rtpreferencia �s a sz�rmaz�si hely is: legkev�sb� a Fidesz–KDNP-vel szimpatiz�l�k menn�nek el, illetve min�l kisebb telep�l�sr�l sz�rmazik valaki, ann�l kisebb ar�nyban hajland� emigr�lni. A legnagyobb sz�mban a budapesti �lland� lakhellyel rendelkez� hallgat�k tervezik a hossz� t�v� k�lf�ldi munkav�llal�st (mintegy k�tharmaduk), ezzel szemben a k�zs�gben lak� hallgat�kn�l ez az ar�ny „csak” 49 sz�zal�k. Sokat nyom a latba, ha valaki j�l besz�l nyelveket, illetve van m�r kinti tapasztalata.

A kutat�k az eredm�nyeket �sszehasonl�tott�k a T�RKI felm�r�s�vel, akik nemcsak a fels�oktat�si hallgat�k, hanem a teljes magyar fiatals�g hozz��ll�s�t vizsg�lt�k, ebb�l pedig kider�lt, hogy az egyetemist�k �s a f�iskol�sok ink�bb hajland�k emigr�lni, mint fels�oktat�si int�zm�nyben nem tanul� kort�rsaik.

Politika = korrupci� �s hazugs�g

A k�t �vvel ezel�tti felm�r�shez k�pest tov�bb n�tt a hallgat�k politikai ki�br�ndults�ga, az eddigiekn�l is negat�vabb asszoci�ci�k jutottak esz�kbe a politika sz�r�l: leggyakrabban a korrupci� �s a hazugs�g. Nem meglep� teh�t, hogy cs�kkent a politikai �rdekl�d�s�k �s a v�laszt�si r�szv�teli hajland�s�guk is. A l�tez� demokratikus rendszerrel kapcsolatosan �ltal�noss�gban ink�bb negat�v attit�d �rv�nyes�l az egyetemist�k �s f�iskol�sok k�r�ben. A hallgat�k 68 sz�zal�ka vagy egy�ltal�n, vagy nem igaz�n el�gedett azzal, amit ma Magyarorsz�gon demokr�ci�nak nevez�nk.

A felm�r�s sor�n megk�rdezettek 47 sz�zal�ka v�lekedett �gy, hogy a demokr�cia minden m�s politikai rendszern�l jobb. A 2011-es �s 2013-as kutat�sok �ta n�vekedett ugyan a demokr�ci�t igenl�k ar�nya, de a kutat�k szerint az m�g �gy sem magas, csak most �rte utol az Ifj�s�g2008 vizsg�lat sor�n a teljes 18–29-es koroszt�ly eset�ben m�rt szintet. N�vekedett az el�z� vizsg�latokhoz k�pest a rendszerszkeptikusok ar�nya is, akik �gy v�lekednek, hogy „a hozz�m hasonl� emberek sz�m�ra az egyik rendszer olyan, mint a m�sik” (32 sz�zal�k). Ennek megfelel�en a „Bizonyos k�r�lm�nyek k�z�tt egy diktat�ra jobb, mint egy demokr�cia” kijelent�st elfogad�k ar�nya �rdemben cs�kkent. A n�gy �vvel kor�bbihoz k�pest 12, az el�z� hull�mhoz k�pest k�t sz�zal�kponttal. Ezzel egy�tt is azt l�thatjuk, hogy a demokratikus rendszerrel mind�ssze 47 sz�zal�k el�gedett, 53 sz�zal�k valamilyen szinten kritikus vele szemben.

Vezet a Jobbik, m�sodik az LMP

A ki�br�ndults�g m�rt�k�t l�tva nem meglep�, hogy ennek megfelel�en a k�t, protestszavazatokban �ltal�ban t�rdig g�zol� p�rt, a Jobbik �s az LMP a legn�pszer�bb a hallgat�k k�r�ben. M�g a radik�lis jobboldal z�szl�shaj�ja 20 sz�zal�kon �ll, addig az LMP 15 sz�zal�kot zsebelt be. A Fidesz–KDNP csak a harmadik helyen v�gzett 12 sz�zal�kkal, m�g a baloldal olyan gyeng�n muzsik�lt, hogy az MSZP, a Demokratikus Koal�ci�, az Egy�tt �s a PM k�z�sen is csak 14 sz�zal�kot tud felmutatni. A sz�zal�kokat �sszeadva pedig l�that�, hogy a di�kok igen nagy sz�zal�ka nem is tudott p�rtot v�lasztani mag�nak.

A kutat�s szerint – a kor�bbi felm�r�sekhez k�pest – nem t�rt�nt dr�mai �trendez�d�s a nappali tagozatos magyar hallgat�k ideol�giai karakter�ben. �ltal�noss�gban elmondhat�, hogy az �nbesorol�s alapj�n tov�bbra is ink�bb jobboldaliak, egy�rtelm�en liber�lisok �s hat�rozottan m�rs�kelt be�ll�t�d�s�ak. A kutat�k elmond�sa szerint azonban a liber�lis sz�t itt �vatoss�ggal kell kezelni, az nem felt�tlen�l az �ltalunk ismert politikai liberalizmust, ink�bb egyfajta szabad �letvitelt, gondolkod�sm�dot takar. Leford�tva ez azt jelenti, hogy a magukat liber�lisnak vall� hallgat�k aligha fognak t�megesen Fodor G�bor�kra szavazni.

A fideszesekn�l a legfontosabb a vall�s

A Jobbikkal szimpatiz�l� di�kok jellemz�en kistelep�l�sr�l sz�rmaznak, viszonylag fiatal els� gener�ci�s f�rfi �rtelmis�giek, akik „a maguk m�dj�n” gyakorolj�k a vall�st. Az LMP h�veinek t�bbs�ge n�i hallgat�, nagyv�rosi, magasan k�pzett csal�di h�tt�rrel rendelkezik, �s nem vall�sos. A fideszeseknek a leger�sebb a kapcsolata a vall�soss�ggal, j�v�j�k szempontj�b�l magabiztosak, sokan j�rnak k�z�l�k jogi vagy orvosi k�pz�sre. A baloldali szimpatiz�nsok kev�sb� vall�sosak, magasabban k�pzett csal�di h�tt�rrel rendelkeznek, t�bbs�g�k n�.

MNO

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.