Bevallom, hogy akkor is �s most is heveny ut�lattal tekintek arra a tur�ni t�rzsre. T�r�k rokonaikhoz hasonl�an mindent leromboltak, �s nem alkottak semmit.

Harold Nicolson, Nagy-Britannia k�pvisel�je az 1919-es p�rizsi b�kekonferencia csehszlov�k hat�rt kijel�l� bizotts�g�ban

Sz�rny� b�nt�ny r�zta meg Kolozsv�rt a napokban. M�g a sokat l�tott nyomoz�kat �s a b�n�gyi tud�s�t�kat is val�s�ggal letagl�zta e p�lda n�lk�li, brut�lis cselekm�ny. T�rt�nt ugyanis, hogy a kincses v�ros egyik bels� zug�ban, ahol el�szeretettel gy�lnek �ssze a f�lvil�gi figur�k; a f�st�s vend�gl�k m�ly�n, ahol, mint a szak�rt� fogalmaz, a bel�p�s d�jtalan, de a kil�p�s bizonytalan; egysz�val azokban az �ttermekben, amelyek el�szeretettel vonj�k ki magukat az erk�lcs �s a j� �zl�s hat�lya al�l, bizarr dolgot tettek a vacsoravend�gek t�ny�rj�ra.

Irredenta flekken

Messzir�l �nycsiklandoz� flekkennek �s r�ntott h�snak t�nt – zs�ros szeg�ly�n azonban valami rettenetes cafat rezgett. Rettenetesen ismer�s cafat. Ha az ember k�zelebb hajolt, d�bbenten l�thatta, hogy nem m�s az, mint maga a Sz�kelyf�ld a r�ntott h�s keleti, valamint Horv�torsz�g a d�lnyugati hat�rvid�k�n! Bizony, ott volt a karajok csillog� bar�zd�iban Cs�kszereda, Nagyv�rad, Z�gr�b, de m�g Fiume is j�l kivehet�en.

A Napoca News j� szimat�, �m biztons�gi okokb�l n�vtelens�gbe burkol�z� cikk�r�ja szerint ugyanis Kolozsv�rott Nagy-Magyarorsz�g alak� r�ntott h�ssal inzult�lj�k a rom�nokat. A magyar vend�gl�s�k a szeparatista harcnak ezt a m�dj�t v�lasztj�k, teh�t joggal mer�l f�l a k�rd�s – �gy a leleplez� �r�s szerz�je –, hogy mikor pomp�znak majd piros-feh�r-z�ld sz�nekben a szeszes italok is…

Sajnos a fenti jelens�g nem vicc, hanem a hat�ron t�li magyar vil�g h�s-v�r val�s�ga. Keleti abszurd, mely kutyafej� magyarokban, „ezer�ves hat�rokat” form�z� flekkenekben �s enn�l j�val k�rt�konyabb v�rv�dakban mutatkozik meg. �gy t�nik, a t�rt�nelmi Magyarorsz�g k�pe ott lebeg mindenhol, ahov� szeleteltek, dar�ltak a ter�let�b�l – 95 �vvel a trianoni b�kedikt�tum al��r�sa ut�n tal�n m�g ijeszt�bben, mint valaha.

Mintha az ut�d�llamokat ma is az a retteg�s tartan� �bren �s �rdeksz�vets�gben, hogy a K�rp�t-medenc�ben b�rmikor vissza�llhat „a magyar faj brut�lis �s mesters�ges uralma” – ahogy egy magyarim�dattal nem igaz�n v�dolhat� sk�t t�rt�n�sz, Robert William Seton-Watson fogalmazott a m�lt sz�zad elej�n.

Az ut�dn�pek sem felejtenek

De persze e szab�lytalan r�ntott h�s alak� kir�lys�g – avagy e szab�lytalan kir�lys�g alak� r�ntott h�s – v�zi�ja ott lebeg benn�nk, magyarokban is. Sokakban k�nz�, mert el�rhetetlen �nyencs�gk�nt, sokakban mindent meghat�roz� elrugaszkod�si pontk�nt, az �nazonoss�g alapelemek�nt, sokakban eltorzulva, rossz reflexekkel t�rsulva vagy csillap�thatatlan, maga k�r�l mindent f�lem�szt� nosztalgiak�nt.

Vagy egyszer�en csak vegytiszta t�rt�nelmi tud�sk�nt �s tanuls�gk�nt. M�sokban meg ler�zhatatlan f�tumk�nt. Nos, e m�sok a „hat�ron t�li” magyarok. �s a hat�rainkon t�li rom�nok, ruszinok, ukr�nok, szerbek �s szlov�kok, horv�tok �s szlov�nek, csehek �s osztr�kok: az egykori Osztr�k–Magyar Monarchia ut�dn�pei. Akik nem felejtenek. S�t sokkal elt�k�ltebben �s r�m�ltebben eml�keznek, mint mi.
De v�gs� soron mind ugyanazt a t�ny�rt �lj�k k�r�l – csak k�l�nb�z� sz�j�zzel.

Hogy ne csup�n v�zi�ink �s l�z�lmaink legyenek egym�sr�l, ez �vsz�zados t�rekv�se a k�z�p-eur�pai �rtelmis�gnek. Kis nemzetek egy�ttm�k�d�s�r�l, Duna menti n�pek konf�der�ci�j�r�l, k�z�s „magyar, ol�h, szl�v b�natr�l” kov�csol terveket �s �lmokat ez a r�teg.

Babon�s retteg�s

Enn�l nagyobb szellemi lelkesed�st csak egyetlen �gy�rt mutat: hogy min�l v�rfagyaszt�bb k�p�nk legyen a m�sik nemzetr�l. Ez a „m�sik” be�kel�dik sorainkba, fenyegeti hat�rainkat, meghamis�tja, ellopja m�ltunkat, „elcser�li” kir�lyainkat, porig rombolja, majd s�val is behinti er�djeinket �s palot�inkat – vagy �ppen csak az alkalomra v�r, hogy visszafoglalja ezeket a v�rkast�lyokat, m�ltdarabokat �s hat�rs�vokat.

Nyilv�nval�an sokat seg�tene minden K�rp�t-medencei n�pcsoportnak �nk�pe kialak�t�s�ban �s rossz k�zhelyei lek�zd�s�ben, ha t�k�r �ltal, de nem hom�lyosan, hanem a k�rnyez� nemzetek szem�vel �s sz�v�vel l�thatn� mag�t. Hiszen nem vit�s: a babon�s retteg�s, a r�mk�pek t�ptalaja a tudatlans�g. Vagy ami rosszabb, a magabiztos f�ltud�s.

S ebb�l j�csk�n kijutott a Trianon ut�ni n�pi „j�t�k” minden r�sztvev�j�nek.

A r�mk�pek makacs dolgok

Hogy a magyarok mik�nt l�tj�k a k�rnyez� orsz�gok nemzeteit, az er�teljesen megvil�g�tja nemzeti �nk�p�nket. De enn�l j�val �rdekesebbnek t�nik, hogyan l�tj�k a magyarokat azok a n�pcsoportok, amelyek Trianon �s a m�sodik vil�gh�bor� ut�ni b�kek�t�sek egy�rtelm� kedvezm�nyezettjei lettek – m�gis mardossa �ket a tudat, hogy a magyarok ad�sok maradtak nekik. Legal�bb t�bb �vsz�zadnyi t�rt�nelemmel.
De ez nem csup�n elm�leti �s m�vel�d�st�rt�neti k�rd�s.

A magyarokr�l �l� karakterjegyek, a magyar csoportok hely�nek, szerep�nek, vesz�lyeinek meghat�roz�sa az adott t�rsadalmi sz�vetben, az utca ember�nek gondolkod�sm�dja a magyarokr�l vagy �ppen k�z�nye ir�ntuk – ez mind-mind felbecs�lhetetlen �rt�k� inform�ci�val szolg�lhat elszak�tott k�z�ss�geink v�delm�nek strat�gi�j�ban is. Hiszen a napi politika ezeket a sztereot�pi�kat �s reflexeket �les�ti be �s dagasztja f�l, tenyer�b�l ezekkel eteti szavaz�it, amikor �rdeke �gy k�v�nja. A r�lunk �l� k�pek �s r�mk�pek figyelmen k�v�l hagy�sa teh�t sz�rny� nagy luxus. Az volt m�r Trianon el�tt is…

Auton�m telefon

Ha elt�vedsz az erd�ben, s erre te kiv�god az erd�t, lehet, hogy magyar vagy. Ha sz�modra a gasztron�mia a paprik�val kezd�dik �s v�gz�dik, magyar vagy. Ha b�rmilyen rossz a keny�r, de nem tudod az �llam hivatalos nyelv�n k�rni, feltehet�en magyar vagy. Ha azt k�rded magadt�l, a toj�s vagy a ty�k volt el�bb, magyar vagy. Ha soha nem volt vezet�kes telefonod, mert az nem el�g auton�m, k�nnyen lehet, hogy magyar vagy. Ha az�rt gy�tr�d magad, hogyan szerezd vissza Erd�lyt, lehet, hogy magyar vagy. Ha �tven �v kommunizmus �s egy forradalom ut�n m�g mindig rom�nver�sen j�r az eszed, magyar vagy.

Ezek a t�telmondatok a rom�niai Look Tv az�ta megsz�ntetett m�sor�ban, a n�pszer� Cenzuratban hangzottak el n�gy tr�f�s, „mindent nev�n nevez�” rom�n fiatalember sz�j�b�l. �m, hogy a viccet j� p�ran �rtik, de nem szeretik, arra j� p�lda a produkci�t bemutat� 444.hu internetes port�lon olvashat� komment: „Ha M�ty�s kir�lyt rom�n kir�lynak tartod, akkor rom�n vagy. Ha el�tte m�g po�nkodsz is a magyarokon, akkor meg h�lye vagy…”

Igaz, m�sok szerint semmi s�rt� nincs a fenti, kedvesen pimaszkod� karakterol�gi�ban.

Laborat�riumi b�ke

Szorgalmasabbak, becs�letesebbek �s kultur�ltabbak a magyarok, mint a rom�nok, m�ghozz� a rom�nok szerint – mutatta ki egy 2003-as r�gi�kutat�s, amely a rom�niai B�ns�gb�l, a d�lvid�ki „magyar t�mbb�l” �s Csongr�d megy�b�l vett mint�t, �sszesen csaknem ezer embert�l.

Mint H�di S�ndor ismerteti az Interetnikus kapcsolatok a Duna–Tisza–Maros–K�r�s euror�gi�ban c�m� vizsg�latot, a v�laszok azt t�kr�zik, hogy a rom�nok meglep� m�don sokkal jobb v�lem�nnyel vannak r�lunk, mint mi saj�t magunkr�l. M�g a szerbek v�lem�nye les�jt� a magyarokr�l: szerint�k nem vagyunk el�g ny�ltak �s bar�ts�gosak, sem �sszetart�ak �s becs�letesek, viszont magukn�l szorgalmasabbnak, fegyelmezettebbnek �s kultur�ltabbnak tartanak benn�nket.

A szlov�kok szerint legink�bb szorgalmasak �s bar�ts�gosak vagyunk, j�llehet messze nem annyira, mint maguk a szlov�kok, de az �sszes t�bbi tulajdons�gban is j�csk�n alulm�ljuk �ket.

Val�j�ban persze az ilyen – m�sk�l�nben tanuls�gos – statisztik�k laborat�riumi b�k�j�n�l j�val puskaporosabb leveg�t �rasztanak a politika �ltal befoly�solt t�bbs�gi v�lem�nyek a magyar kisebbs�gr�l. A kiindul�si alap, bevallottan vagy elfojtottan, term�szetesen mindig �s minden t�rs�gben Trianon, illetve mindaz, ami a trianoni dikt�tumban „t�k�letesedett” �s testes�lt meg – a XVIII. sz�zadi n�pirt� parasztfelkel�sekt�l 1848–49 v�res nemzetis�gi kudarcain �s az Apponyi-t�rv�nyen �t az els� vil�gh�bor� elveszt�s�ig.

Avagy a „sz�kimond� sr�cokat” id�zve: „Ha �gy v�led, hogy a magyarok m�g t�rleszt�r�szletet fizetnek olyan ter�let�rt, amelyen d�k v�r �ll, egy�rtelm�, hogy magyar vagy.”

Nyolc magyar katona

„Szuronnyal m�sz�rolt�k le �ket, hogy takar�koskodjanak a l�szerrel. A kiv�gz�sben r�szt vev� katon�k nyolcan voltak. A tan� nem b�rta elviselni a l�tv�nyt. A testek k�t napig hevertek temetetlen�l a t�ren. A nyolc katona magyar volt. Egy t�bornok �s egy tiszt adott parancsot a m�sz�rl�sra. Az �ldozatok k�z�tt sok �reg �s gyerek volt” – �rja Archibald Rudolph Reiss neves sv�jci kriminol�gus-jog�sz, aki nyugati lapokban t�rta f�l, majd k�tetben publik�lta a k. u. k. hader� vissza�l�seit az 1914-es szerbiai inv�zi� sor�n.

C�lja volt leleplezni az �gymond elb�v�l� osztr�kok �s a b�szke, g�l�ns magyarok igazi arc�t, akik t�lsz�rnyalt�k m�g porosz bar�taikat is a bestialit�sban. V�dtelen hadifoglyok lem�sz�rl�sa, tiltott robban�l�ved�kek haszn�lata, v�rosok bomb�z�sa, civilek legyilkol�sa, asszonyok meggyal�z�sa – szedte lajstromba mindazokat a h�bor�s b�n�ket, amelyeket szerinte az osztr�k–magyar hader� katon�i elk�vettek a szerbek ellen.

A magyarok k�l�n�s m��lvezettel vett�k ki ebb�l a r�sz�ket. Reiss doktor t�rgyilagos le�r�sainak k�sz�nhet�en a „f�lelemb�l fakad� n�pirt�s” k�pei �gy �rasztott�k el az elborzadt nyugati olvas�k�z�ns�get, �gy lett a magyar katona a barb�r hunok egyenes �gi lesz�rmazottja az els� vil�gh�bor�s harcmez�k�n, �s �gy r�p�tette a k�l�n�s kegyetlens�get mint magyar nemzeti karakterjegyet eg�szen a trianoni kast�lyig a h�bor�s propaganda, amely voltak�ppen a mai napig kitart. (�s e sz�les k�r� t�rgyilagoss�ga miatt k�pviselhette Archibald Reiss professzor is a szerb korm�nyt a p�rizsi b�kekonferenci�n 1919-ben, �lhetett Szerbi�ban, m�g meg nem halt, hogy azt�n t�bb v�rosban nevezzen el r�la utc�t a h�l�s szerb ut�kor.)

Ar�nytalan akusztika

K�ts�gtelen: minden f�l r�sz�r�l t�rt�ntek elmondhatatlan kegyetlens�gek az els� vil�gh�bor�s frontokon, s a Reiss �ltal id�zett szab�csi atrocit�s nem v�lik az osztr�k–magyar hadsereg, sem a magyar katon�k dics�s�g�re. �m a gy�ztesek atrocit�sai a feled�s �s a nyugati t�rt�net�r�s j�t�kony hom�ly�ba s�llyedtek, m�g a „mieink” ar�nytalan akusztik�t kaptak. Nyilv�nval� strat�giai okokb�l…

Sajn�latos jelens�g a mai magyar k�zgondolkod�sban, hogy a Trianonr�l �s az ut�d�llamok magyars�gk�p�r�l, -politik�j�r�l val� t�preng�sek f�ny�vnyi t�vols�gra szakadnak az els� vil�gh�bor�t�l. Aki sz�mokkal �s sz�zal�kokkal dob�l�zik, hogy teszem azt mennyi t�lgyerd�nk, b�ny�nk, vas�ti s�np�ly�nk, mennyi kast�lyunk �s magyarunk szakadt oda�tra, abban t�bbnyire fel sem mer�l, mikor �s hogyan alapoz�dtak meg azok a bizonyos „t�lzott ter�leti ig�nyek”.

Hogy p�ld�ul Szerbia mik�nt �lmodozott Nagy-Szerbi�r�l, mely mag�ba foglalja a D�l-Alf�ldet is, �s hogyan �br�ndozott a magyar uralom alatt s�nyl�d� szerb testv�rek felszabad�t�s�r�l, m�g ezek az �lmok 1914 j�nius�ban Szarajev�ba nem torkollottak. Hogy Rom�nia mint s�rg�l�d�tt Erd�ly, az �si rom�n ter�let megkaparint�s��rt, �s ez�rt b�rmire hajland� volt, m�g hint�ba �lni is, katonai becs�let�t lek�zdve.

Hogy a hadifogolyt�borokban m�r az els� hetekben mik�nt bomlott f�l a f�nyes Monarchia, amikor az osztr�k–magyar hadsereg cseh �s m�s szl�v nemzetis�g� katon�i egy�ntet�en a fogva tart�k oldal�ra �lltak, �s legkegyetlenebb k�p�i lettek kor�bbi n�met �s magyar ajk� bajt�rsaiknak. Majd hogyan gyilkolt�k a cseh l�gi� katon�i a szib�riai t�borok magyar foglyait, amikor kit�rt az orosz polg�rh�bor�.

A lesz�mol�s �s a szabadul�s �r�ja

Okok �s okozatok �gy g�rd�ltek �t egym�son az els� vil�gh�bor� frontjain, h�torsz�gaiban �s l�gereiben, hogy akinek lett volna f�le a hall�sra, hanyatt-homlok megold�st keres – amire persze akkor m�r nem sok es�ly lett volna.

T�ny, hogy az 1914 �s 1918 k�z�tt t�rt�ntek ismerete �s feldolgoz�sa n�lk�l �rthetetlen mindaz, amit r�lunk, magyarokr�l gondolnak a K�rp�t-medenc�ben. Mi t�bb, azt is �rtelmezn�nk kellene, ami 1848 �s ’49 k�z�tt t�rt�nt az erd�lyi M�cvid�ken vagy a szerb szabadcsapatok bet�r�sein�l. Mint ahogyan azt is, hogy a szlov�kok �s a cipszer sz�szok mi�rt �reztek t�bb rokonszenvet szabads�gharcunk ir�nt.

�gy tal�n es�ly�nk lesz meg�rteni, az els� vil�g�g�s ut�n mi�rt k�pzelte mag�t sok angol Lord Byronnak, aki a t�r�k rabiga elleni szabads�gharcban jeleskedik. P�ld�ul Harold Nicolson, aki �gy ujjongott a p�rizsi b�kekonferenci�n: „A magyarok �vsz�zadokon �t elnyomt�k az al�juk rendelt nemzetis�geket. K�zel volt a lesz�mol�s �s a szabadul�s �r�ja.”

Modell�rt�k� kisebbs�gv�delem?

Trianon, a „szabadul�s �r�ja” ma is kit�n� lehet�s�get k�n�l arra, hogy �nnepp� avass�k m�sok gy�sz�t, illetve meggy�szolj�k m�sok �nnep�t. Ez Rom�ni�ban k�l�n�sen jellemz�, ahol a t�bbs�gi t�rsadalom hangad�i sportot �znek abb�l, hogy magyarellenes megeml�kez�seket zs�foljanak a kalend�riumba. Most m�jus v�g�n p�ld�ul Mark� B�la, az RMDSZ volt eln�ke s�relmezte, hogy a rom�n szen�tusban kilencven honatya �j t�rv�ny megalkot�s�t kezdem�nyezte, amely a trianoni szerz�d�s napj�v� nyilv�n�tan� j�nius 4-�t.

„Most esik sz�t ez a dolog: […] ezt az mutatja, hogy �lesen v�ltozik a szeml�let. Eddig azt kerest�k, hogy melyek az egy�ttm�k�d�s pontjai, most pedig egyesek azt keresik, hogy melyek a konfront�ci� lehet�s�gei. Az RMDSZ sz�m�ra ugyanakkor elfogadhatatlan a jelenlegi �llameln�k �ltal k�pviselt kisebbs�gv�delmi koncepci� is, miszerint modell�rt�k� a rom�niai kisebbs�gv�delmi modell” – mondta Mark�.

December 1.: mindenki �nnepe?

Hogy a rom�nok hogyan gondolkodnak Trianonr�l, azt j�l mutatja, hogy 2013-ban a rom�niai k�l�gy k�zlem�nnyel �nnepelte meg a b�kedikt�tum 93. �vfordul�j�t. M�g Lezs�k S�ndor, az Orsz�ggy�l�s aleln�ke gy�sznapnak nevezte j�nius 4-�t, Rom�nia k�zlem�nye hangot adott �r�m�nek, hogy „a szerz�d�s szentes�tette az Osztr�k–Magyar Monarchia megsz�n�s�t, �s elismerte Magyarorsz�got f�ggetlen �llamk�nt: ilyen m�don az az etnikai hat�rai k�z�tt l�trej�tt, szuver�n, modern Magyarorsz�g sz�let�si okirata”.

Mik�zben ez a szerz�d�s szentes�tette „Erd�ly 1918. december elsej�n megval�sult egyes�l�s�t Rom�ni�val”.
December 1., az „egyes�l�s napja” legal�bb olyan megoszt� d�tum Rom�ni�ban, mint Trianon. A t�bbs�g el�szeretettel k�ri sz�mon a magyar kisebbs�gen, mi�rt nem hajland� vele �nnepelni azt a nagyszer� pillanatot, amikor Gyulafeh�rv�rott a nagygy�l�s kimondta Erd�ly, M�ramaros �s a B�ns�g „egyes�l�s�t” a fiatal rom�n �llammal.

Arr�l azonban ugyanez a t�bbs�g m�r megfeledkezik, hogy 1918. december 1-j�n teljes nemzeti szabads�got is �g�rtek minden egy�tt �l� n�p sz�m�ra, auton�mi�t minden felekezetnek, anyanyelv� k�zoktat�st, k�zigazgat�st �s igazs�gszolg�ltat�st mindenkinek, a korl�tlan sajt�szabads�gr�l, gy�lekez�si �s egyes�l�si jogr�l nem is besz�lve…

Soha be nem v�ltott �g�retek

Nem k�nny� feldolgozni a kisebbs�g sz�m�ra, hogy az �j „egyes�lt” �llam alapjai soha be nem v�ltott �g�reteken nyugszanak. De van enn�l s�lyosabb ellentmond�s is. Lucian Boia, a rom�n t�rt�net�r�s „fenegyereke” �rja Vesztesek �s gy�ztesek c�m� k�nyv�ben, hogy „»a reg�tiak« Erd�ly megszerz�s�vel mindent megnyertek, �s semmit sem vesz�tettek. […]

Az erd�lyi rom�nok is nyertek valamit: rom�nok k�z� ker�ltek, megszabadultak a magyar uralomt�l. Csakhogy, elt�r�en a K�rp�tokon t�li »testv�rekt�l«, vesztenival�juk is akadt. […] A »balk�ni« Bukaresttel szemben �k k�pviselt�k a rom�n nemzeten bel�l K�z�p-Eur�p�t.” Azaz civiliz�ltabbnak, kultur�ltabbnak, nyugatiasabbnak �rezt�k magukat a reg�tiakn�l. Boia v�gk�vetkeztet�se, hogy az erd�lyi rom�ns�g legal�bb annyira �hajtotta az egyes�l�st Rom�ni�val, mint az egyes�l�st egy megreform�lt Habsburg Birodalommal. B�cs �s Bukarest k�z�tt m�g hezit�ltak volna, Budapest �s Bukarest k�z�tt m�r nem…

Mindezek ellen�re tal�n m�gsem furcsa, hogy Erd�lyben ma is j�val er�sebb a magyarelleness�g, mint a „Reg�tban”, Rom�nia K�rp�tokon t�li ter�letein.

Avram Iancu, a h�s

Hogy mennyire m�st jelentenek k�l�nb�z� k�z�ss�geknek �nnepnapok �s h�s�k, �s hogy milyen pomp�s konfront�ci�s lehet�s�get k�n�lnak, arra szomor�an szeml�letes p�ld�t ny�jt a havasok kir�lya is.

A Mark� B�la �ltal sz�mon k�rt „modell�rt�kkel” nyilv�n nehezen �sszeegyeztethet� az a szimbolikus �s nagyon is fizikai t�rfoglal�s is, amely a magyar m�lt� �s hellyel-k�zzel magyar jelen� erd�lyi ter�leteket s�jtja. A m�c szabads�gharcos Avram Iancu szobrai a Ceausescu-�ra ut�n el�rasztott�k a k�ztereket, k�l�n�s tekintettel azokra a vid�kekre – a felkel�s f� „hadsz�ntereire” –, ahol Iancu talpasai ezr�vel irtott�k a magyar civileket, szigor�an nemzetis�gi alapon.

D�l-Erd�ly magyars�ga sz�m�ra ez�rt jelent ink�bb etnikai tisztogat�st, mint forradalmat 1848 �s 1849. Az egykori �gyv�d a rom�ns�g sz�m�ra viszont megfellebbezhetetlen nemzeti h�s, aki a magyarok �ltal elnyomott rom�nok felszabad�t�s��rt k�zd�tt – csak�gy, mint a hasonl�k�ppen gyakorlott magyarirt� Horea, Closca �s Crisan a XVIII. sz�zad v�g�n.

Mintha Rom�nia Magyarorsz�g lenne

T�rt�nelmi panaszainkkal, s�relmeink felh�nytorgat�s�val, a hamis�t�sok leleplez�s�vel azonban nem sokra megy�nk. Val�j�ban az is csak elvi �s erk�lcsi k�s�rlet, hogy megpr�b�ljuk meg�rteni: ami nek�nk orsz�gdarabol�s, az az ut�d�llamok n�peinek orsz�ggyarap�t�s. Ami nek�nk gy�sz, az sz�mukra �r�m�nnep. Aki nek�nk t�meggyilkos, az „nekik” lehet h�s, m�r csak az�rt is, mert n�mely felfuvalkodott magyar szabads�gharcos tisztek kegyetlen�l sokat tettek az�rt, hogy a pokol elszabaduljon a M�cf�ld�n 1849-ben, �s hogy felt�zelt �gyv�dek �s p�p�k beker�ljenek a nemzeti panteonba. Ha meg�rtett�k is mindezt, semmi nem fog v�ltozni, csak tal�n valamivel tiszt�bb – net�n meg�rt�bb – lesz a szeml�letm�dunk.

De ki �rti meg a mi szempontjainkat?

– Itt sz�lettek, itt laknak, m�gsem tudnak egy sz�t sem rom�nul. Azt hiszik, a saj�t orsz�gukban vannak, �gy viselkednek, mintha Magyarorsz�gon �ln�nek, mintha Rom�nia Magyarorsz�g lenne. Sok helyen az elad� el�sz�r magyarul sz�l hozz�d, hogy mit szeretn�l, ami elfogadhatatlan – hangzik el gyakori panaszk�nt rom�nokt�l, ha erd�lyi magyarokra terel�dik a sz�. M�g a K�rp�tokon t�li Rom�ni�ban, az egykori Reg�tban k�nnyen megeshet, m�g nem is hallottak harangozni arr�l, hogy az orsz�gnak van egy t�bb mint egymilli�s magyar kisebbs�ge. Ink�bb csak r�csod�lkoznak n�ha arra, egy „rom�n” hogy besz�lhet ilyen kit�n�en magyarul. Ahogy az sem ritka, hogy a rom�n csal�dba beh�zasod� magyar menyecsk�vel b�szk�lkednek bar�ti k�rben, mert egyfajta „rangemelked�snek” tartj�k…

Van p�lda mindenre. J� is, rossz is.

Mim�z�k �s sir�nkoz�k

„…mi, magyarok �lland�an csak nosztalgi�zunk, a m�lttal foglalkozunk, sir�nkozunk, mim�zalelk�ek vagyunk, s�rt�d�kenyek, �rthetetlenek. Olyan uf�szer�ek, akik valahonnan a hom�lyb�l hirtelen el�bukkannak, azt�n k�vetelnek valamit a t�rt�nelem nev�ben. A »dics� m�lt nev�ben«. Hogy az nek�nk j�r �s kell. Mert a jussunk” – olvashat� Kiss Oliv�r Mit gondolnak r�lunk egyes rom�n �rtelmis�giek? c�m� �r�s�ban, mely egy kolozsv�ri rom�n entellekt�el v�lem�ny�t k�zli, akinek a csal�dj�ban vannak magyarok, az �tlagosn�l j�val t�j�kozottabb, nyugat-eur�pai orsz�gban tanult �s �lt.

Ez a nem �ppen h�tk�znapi rom�n ember �gy v�li, a magyarok „relikvi�k”, mert a m�ltban rekedtek, �s ink�bb foglalkoznak a H�zsong�rdi temet�vel, mint hogy v�llalkoz�sokat t�mogassanak. Ugyanakkor sz�mon k�ri rajtuk, mi�rt nem ellen�ll�bbak, „s ha nem vagyunk, akkor meg mi�rt v�llaljuk a vegyes h�zass�gokat, amikor tudjuk, hogy az megfogyatkoz�sunkhoz vezet? Mi�rt a m�zeumokkal �s nem a kort�rs m�v�szek ki�ll�t�saival foglalkozunk?”

Nem �rtenek benn�nket. K�l�n vil�gban �l�nk – k�vetkeztet Kiss Oliv�r, amit egy kommentel� csak meger�s�teni tud: „nekem is ezt v�gta egyszer a fejemhez egy rom�n ismer�s�m, hogy mi p�rhuzamos vil�gban �l�nk mellett�k. El�sz�r felh�borodtam ezen, de azt�n elgondolkoztam rajta egy kicsit, mennyire igaza van. Egy m�sik s�kon �lj�k �let�nket, �s j�l �rezz�k magunkat �gy, hogy a k�t s�k csak akkor tal�lkozik, amikor mi akarjuk.”

P�rhuzamos vil�gok.

Vegyes h�zass�gok �s beolvad�s

Ez lenne az oka annak, hogy a rom�n t�bbs�gi t�rsadalom r�mk�pzeteket t�pl�l az �gymond Erd�ly visszacsatol�s��rt t�st�nked� magyar kisebbs�gr�l? Arr�l a kisebbs�g�r�l, amely egy �vtized alatt 200 ezer l�lekkel cs�kkent, �s a sz�rv�nyter�leteken m�r �gy mutogathat�, mint n�mely indi�n egy sz�k rezerv�tumban? �s amelyet a vegyes h�zass�gok rohamosan beolvasztanak, ortodox hit� �s rom�n nyelv� nemzed�keket adva az ut�kornak?

De van m�s v�lem�ny is. „A hossz� �vekig tart�, fels�bbrend�s�get sugall� politik�nak k�sz�nhet�, hogy nem ismernek benn�nket, hogy szinte semmit nem tudnak r�lunk, vagy ha m�gis valamit, az is t�bbnyire hazugs�g. Ez�rt �tk�znek meg, jobb esetben csod�lkoznak azon, hogy mi�rt besz�l�nk nyelv�nk�n, amelyet nem �rtenek, ez�rt v�rj�k el, hogy el�tt�k egym�s k�z�tt is az � nyelv�k�n besz�lj�nk” – vitatkozik Kiss rom�n �rtelmis�g�vel Asztalos Lajos a szabadsag.ro port�lon.

A szerz� �gy v�li, a tudatlans�g alapja nem m�s, mint a hazugs�g: a t�rt�nelmi t�rgy� filmekbe, a sajt� t�rt�nelmi cikkeibe, a tananyagba csomagolt t�rt�nelemhamis�t�sok, amelyekkel „azt vert�k az emberek fej�be, hogy az »egys�ges nemzet�llam« t�bb mint k�tezer �ve l�tezik, hogy a t�bbs�gi n�p �sid�kt�l itt �l, inn�t soha tapodtat sem mozdult. �s mindezt a szents�g, a megk�rd�jelezhetetlens�g rangj�ra emelt�k. Ezek alapj�n megismerhettek benn�nket? A c�l nyilv�n ennek ellenkez�je, a hazugs�gok terjeszt�se volt.” Hiszen a rom�niai t�rt�nelemk�nyvek, id�zi fel Asztalos, azt tan�tott�k, hogy a magyarok – ez az �zsiai horda – h�romsz�z �vnyi v�res harc �r�n ig�zt�k le a h�siesen v�dekez� erd�lyi rom�n �llamokat.

Rom�n elt�velyed�sek

A t�rt�nelem �t�r�sa, a nem l�tez� m�lt megteremt�se term�szetes sz�ks�gszer�s�g egy t�rt�neti-ter�leti jogokat t�maszt�, e jogokat a messzi m�ltba visszavet�t� t�bbs�gi k�z�ss�g sz�m�ra, amelynek tagjai a r�ntott h�sban is Nagy-Magyarorsz�got vizion�lnak. Mindennek alapja a j� �reg d�korom�n folytonoss�gelm�let – mely szerint Erd�ly rom�ns�ga val�j�ban �kori eredet�, teh�t ez a csattan�s rom�n felelet a „ki volt itt el�bb?” k�rd�sre –, amelynek kit�n� a propagand�ja a nagyvil�gban, �m az�rt egyre t�bb rom�n t�rt�n�sz k�rd�jelezi meg.

Legut�bb Dan Alexe, akinek D�kop�tia �s egy�b rom�n elt�velyed�sek c�m� k�nyve nemr�giben l�tott napvil�got. Alexe �gy v�li, itt az ideje gy�gy�tani a nacionalista-kommunista t�rt�n�szek okozta m�rgez�st. A kontinuit�selm�let h�vei, a d�kopat�k val�j�ban a fasisztoid redukcionizmus olt�r�n �ldoznak, amikor azt �ll�tj�k, hogy a rom�n n�p biol�giai kapcsolatban �ll az �kori d�kokkal, mivel eltekintenek att�l, ami egy n�pet meghat�roz: a nyelvt�l �s a m�velts�gt�l. Val�sz�n�tlen mitol�giai m�ltat rekonstru�lnak, m�ghozz� a t�rt�nelem, az antropol�gia, a n�prajz �s a r�g�szet t�nyeinek teljes figyelmen k�v�l hagy�s�val – olvashat�k a k�tet f� t�zisei a foter.ro oldalon.

K�ts�gtelen, hogy a rom�noknak is megvan a maguk sumerol�gi�ja…

�let p�rhuzamos vil�gokban? Tudatos nem tud�s a m�sik nemzetr�l, �cska k�zhelyek tov�bb �ltet�se �s aktualiz�l�sa? A magyarok mint �t�dik hadoszlop a b�k�s rom�n t�rsadalomban, akiknek a felforgat�s, a m�lt visszaszerz�se a f� c�ljuk?

Egy szomor� t�telmondaton mindenesetre rom�noknak �s magyaroknak is el kellene t�prengeni�k, h�tha ez oldja a t�rt�nelmi g�rcs�ket. Mint Lucian Boia t�rt�n�sz fogalmaz legut�bbi k�nyv�ben (Hogyan rom�nosodott el Rom�nia?), val�j�ban m�r nem fenyegeti Rom�ni�t a felboml�s vesz�lye hat�rain bel�l, s a magyarok v�g�rv�nyesen elvesztett�k Erd�lyt az�ltal, hogy sz�mar�nyuk e r�gi�ban h�sz sz�zal�k al� cs�kkent.

Ezt adjuk �ssze!

MNO

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.