A vonatrabl�st�l sem riadt vissza a lengyel nemzeti h�s

  2015.05.22. 09:26

Pilsudski a litv�niai Zulowo (ma Zalavas) faluban sz�letett 1867. december 5-�n. A telep�l�s az 1795-ig fenn�ll� lengyel-litv�n �llamsz�vets�g ter�let�n volt, majd Lengyelorsz�g harmadik feloszt�sa ut�n - amely 123 �vre elt�ntette az orsz�got a kontinens t�rk�p�r�l - Oroszorsz�g uralma al� ker�lt. Az elszeg�nyed� nemesi csal�dba m�sodik fi�gyermekk�nt �rkez� Pilsudski tan�ttat�s�ra anyja nagy s�lyt helyezett, a hatalom oroszos�t� politik�ja ellen�re mindent megtanult a lengyel kult�r�r�l, t�rt�nelemr�l �s nyelvr�l.

 

A harkovi orvosi egyetemre j�rt, de 1886-ban felf�ggesztett�k, mert r�szt vett a di�kok szervezked�s�ben. A k�vetkez� �vben a III. S�ndor c�r meggyilkol�s�ra sz�tt �sszeesk�v�s hamis v�dj�val letart�ztatt�k, �s Szib�ri�ba sz�m�zt�k. Csak 1892-ben t�rhetett haza, a sz�m�zet�sben szerzett betegs�geib�l sohasem gy�gyult ki teljesen. 1893-ban bel�pett az �jonnan megalap�tott Lengyel Szocialista P�rtba, amelynek hamarosan vezet�je lett. A p�rt �ltala szerkesztett illeg�lis lapja a lengyel f�ggetlens�g gondolat�t hirdette. A c�ri rend�rs�g el�l bujk�lnia kellett, 1900-ban elfogt�k �s elmegy�gyint�zetbe z�rt�k, de siker�lt megsz�knie �s az akkor Ausztria-Magyarorsz�ghoz tartoz� Gal�ci�ba jutnia.

 

1904-ben l�trehozta a szocialista p�rt fegyveres sz�rny�t, amely t�bb alkalommal pr�b�lt meg felkel�st kirobbantani, a mozgalom anyagi alapj�t 1908-ban t�bbek k�z�tt egy postavonat kirabl�s�val teremtett�k el�. Pilsudski a lengyel f�ggetlens�g legf�bb akad�ly�t Oroszorsz�gban l�tta, �s osztr�k ter�leten l�trehozott, mintegy t�zezer f�s f�lkatonai alakulatai a k�zponti hatalmak oldal�n harcoltak az orosz hadsereggel szemben.

 

A k�zponti hatalmak 1916-ban deklar�lt�k egy f�lig auton�m lengyel �llam megalakul�s�t, abban a rem�nyben, hogy m�g t�bb lengyel fog fegyvert a keleti fronton. Pilsudski, aki az ideiglenes �llamtan�csban a had�gyminiszteri �s f�parancsnoki tiszts�get kapta, el�re l�tva a n�metek veres�g�t, 1917-ben megtiltotta katon�inak, hogy esk�t tegyenek a k�zponti hatalmakra. A hat�s�gok ez�rt letart�ztatt�k, egys�geit feloszlatt�k �s betagolt�k az osztr�k-magyar hadseregbe.

 

A b�rt�nb�l 1918. november 8-�n, h�rom nappal a n�met kapitul�ci� al��r�sa el�tt szabadult, a n�met hat�s�gok k�l�nvonattal sz�ll�tott�k haza. November 11-�n a R�genstan�cs a lengyel fegyveres er�k f�parancsnok�v� nevezte ki, k�t nappal k�s�bb deklar�lt�k a f�ggetlen lengyel �llam, az els� Lengyel K�zt�rsas�g l�trej�tt�t. Pilsudski hamarosan az ideiglenes k�zt�rsas�gi eln�ki c�met is megszerezte. A nyugati hatalmak kezdetben gyanakv�ssal tekintettek r�, mert a h�bor�ban a vesztes k�zponti hatalmak oldal�n harcolt, de 1919 elej�re elnyerte bizalmukat.

 

Az els� vil�gh�bor�t lez�r� versailles-i b�ket�rgyal�sokon, ahol � k�pviselte Lengyelorsz�got, rendezt�k az �szaki, d�li �s nyugati hat�rok �gy�t. A megoldatlan keleti hat�rok miatt 1920-ban kirobbant a lengyel-bolsevik h�bor�, melynek sor�n a V�r�s Hadsereg offenz�v�j�t csak Vars� k�zel�ben siker�lt meg�ll�tani. Az ellent�mad�sba lend�l� lengyel hadsereg elfoglalta Feh�roroszorsz�g �s Ukrajna nagy r�sz�t, amit az 1921-ben Rig�ban megk�t�tt b�ke elismert.

 

Pilsudski 1922-ben alulmaradt az eln�kv�laszt�son, �s 1923-ban a hadsereg f�parancsnoki tiszts�g�r�l is lemondott. H�rom visszavonults�gban t�lt�tt �v ut�n, 1926 m�jus�ban katonai puccsot hajtott v�gre. A szejm felaj�nlotta neki az eln�ki tiszts�get, de � ezt visszautas�totta, csak a had�gyminiszteri posztot v�llalta el. A k�vetkez� kilenc �vben l�nyeg�ben dikt�tork�nt vezette Lengyelorsz�got. Az eln�ki rendszer h�ve volt, az �ltala elfogadtatott alkotm�ny cs�kkentette a parlament �s a szen�tus hatalm�t, mik�zben n�velte a k�zt�rsas�gi eln�k�t �s a korm�ny�t. Ellenz�k�vel kem�ny k�zzel b�nt, a lakoss�g harmad�t kitev� kisebbs�geket b�k�s �ton akarta asszimil�lni. K�lpolitikai t�ren a lengyel f�ggetlens�g biztos�t�sa �rdek�ben a nyugati hatalmak sz�vets�g�t kereste, s mindk�t hatalmas szomsz�dj�val, a Szovjetuni�val �s N�metorsz�ggal is megnemt�mad�si szerz�d�st �rt al�.

 

J�zef Pilsudski 1935. m�jus 12-�n Vars�ban halt meg, a krakk�i Wawelben temett�k el. Alakj�t m�r �let�ben legend�k �vezt�k, de a m�sodik vil�gh�bor� ut�n, a kommunista Lengyelorsz�gban kedvez�tlen k�pet festettek r�la. A t�rt�nettudom�nyban meg�t�l�se ellentmond�sos, a lengyel k�ztudat azonban nemzeti h�snek tekinti.

 

m�lt-kor.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.