A kisebbs�gi jogv�delem helyzete kritik�n aluli a Felvid�ken, Erd�lyben �s K�rp�talj�n

  2015.05.03. 21:17

Az egykori MDF-alap�t�, kor�bbi orsz�ggy�l�si k�pvisel� Cs�ti Gy�rgy�t a magyar korm�nyzat �prilis elsej�t�l b�zta meg a hat�ron t�li magyars�g jogv�delm�nek er�s�t�s�t - �s az e t�ren tev�kenyked� jog�szok t�mogat�s�t - c�lz� Kisebbs�gi Jogv�d� Int�zet vezet�s�vel. A politikus h�rport�lunknak nyilatkozva �rt�kelte a kisebbs�gi jogv�delem jelen �ll�s�t �s az �ltala vezetett int�zm�ny szerep�t: "A Kisebbs�gi Jogv�d� Int�zet feladata a K�rp�t-medenc�ben a mai Magyarorsz�g hat�rain k�v�l �l� magyarok (egy�nek, csoportok, int�zm�nyek) jogv�delm�nek biztos�t�sa azokban az esetekben, amikor magyars�guk miatt �ri �ket jogs�relem. A h�rom �vvel ezel�tt l�tre hozott Int�zet k�t f� ter�leten fejti ki tev�kenys�g�t. Jogseg�lyszolg�latot m�k�dtet az elcsatolt ter�leteken - a Felvid�ken jelenleg �rsek�jv�ron, Dunaszerdahelyen �s Somorj�n. A kijel�lt irod�khoz b�rki panasszal fordulhat, vagy tan�csot k�rhet, ha magyars�ga miatt �rte b�rmif�le s�relem. A m�sik f� tev�kenys�g a hat�ron k�v�l �l� fiatal jog�szok, joghallgat�k, doktoranduszok tov�bbk�pz�se a kisebbs�gv�delem ter�let�n ny�ri egyetemek �s konferenci�k form�j�ban.

 

"Indul�sk�nt azt a c�lt t�ztem magam el�, hogy meger�s�tsem �s b�v�tsem a jelenlegi jogseg�lyszolg�latot, kapcsolatot �s adott esetben egy�ttm�k�d�st alak�tsak ki j�l m�k�d� eur�pai kisebbs�gv�delmi int�zm�nyekkel. Szeretn�k min�l nagyobb p�nz�gyi h�tteret biztos�tani tev�kenys�g�nknek, mert csak ez esetben lehet sz� a h�l�zat b�v�t�s�r�l" - nyilatkozta.

 

A kisebbs�gi jogv�delem helyzet�t �rt�kelve Cs�ti bor�l�t�an fogalmazott: "A kisebbs�gi jogv�delem a Felvid�ken, K�rp�talj�n �s Erd�lyben kritik�n aluli, egyszer�en �rt�kelhetetlen. Van ugyan pap�ron egy minim�lis szint� jogv�delem, de �ltal�ban azt sem tartj�k be. Ez�rt ezeken a ter�leteken van legnagyobb sz�ks�g felk�sz�lt jog�szokra �s �gyv�dekre. D�lvid�ken jobb a helyzet, de m�g t�volr�l sem ide�lis. Horv�torsz�gban �s Szlov�ni�ban a kissz�m� magyar k�z�ss�g alkotm�nyosan �llamalkot� t�nyez�, ez�rt helyzet�k �s lehet�s�geik jobbak. Ausztri�ban ez a k�rd�s el�g kaotikus, ebbe most nem �rdemes belemenni". A Kisebbs�gi Jogv�d� Int�zet vezet�je szerint Felvid�ken �s K�rp�talj�n l�nyeg�ben egyform�n rossz a helyzet - term�szetesen m�s-m�s szempontb�l �s okokb�l.

 

A megold�sok - mint minden esetben - �gy a kisebbs�gv�delem ter�let�n is a saj�t kez�nkben van, sz�gezte le Cs�ti, aki h�rom szintj�t nevezte meg a cselekv�snek. El�sz�r is minden elszak�tott nemzetr�sznek mag�nak kell megfogalmaznia elv�r�sait, �ssze kell fognia �s egys�gesen kell fell�pnie. M�sodikk�nt Budapest, azaz az anyaorsz�g t�mogat�s�t eml�tette, m�gpedig teljes k�r�, t�nyleges t�mogat�s�t. �s v�g�l, de nem utols� sorban a t�rt�nelmi tapasztalatok alapj�n ki kell vinni a k�rd�st a nemzetk�zi sz�nt�rre. "Ez a h�romszint� politikai k�zdelem j� es�llyel hozhat b�k�s megold�st" - v�li Cs�ti Gy�rgy.

 

A Kisebbs�gi Jogv�d� Int�zet is kiveszi a r�sz�t ebb�l a munk�b�l - rendeltet�s�nek megfelel�en �s lehet�s�geihez m�rten. Id�n j�liusban p�ld�ul ny�ri egyetemet szerveznek G�d�ll�n Kisebbs�gv�delem Eur�p�ban c�mmel, de jelen lesznek a B�lv�nyosi Ny�ri Szabadegyetemen is, kora �sszel pedig egy budapesti konferenci�val k�sz�lnek. Mindezekr�l - �s az int�zet m�k�d�s�r�l - b�vebb inform�ci�k a KJI honlapj�n �rhet�k el: http://kji.hu/

 

Cs�ti Gy�rgy villamosm�rn�k, politikus, 1940. november 24-�n sz�letett Budapesten. A rendszerv�lt� Magyar Demokrata F�rum alap�t� tagja �s 1990 �s 1998 k�z�tt parlamenti k�pvisel�je. A k�vetkez� �vben Magyarorsz�g z�gr�bi nagyk�vet�v� nevezt�k ki, ahol 2003-ig szolg�lt. 2011-t�l a Fidesz jel�ltjek�nt ism�t orsz�ggy�l�si k�pvisel�k�nt tev�kenykedett, els�sorban a k�l�gyi bizotts�g, majd a nemzeti �sszetartoz�s bizotts�g�nak tagjak�nt. 2015. �prilis 1-j�t�l a Kisebbs�gi Jogv�d� Int�zet vezet�je.

 

felvid�k. ma

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.