Centrum pozíció ide vagy oda, a görögök kifoghatnak a németeken

  2015.05.03. 21:02

Ez jelentős fordulatnak tekinthető, mivel a nyugati politikai elemzők között mindeddig konszenzus volt abban a tekintetben, hogy a Sziriza párt mindössze belpolitikai stabilizálás céljából követel jóvátételt, de a gyakorlatban ez semmi kézzelfogható bevételt nem jelent majd a görög költségvetés számára. A tények azonban rácáfoltak minderre, és mára németországi vezetők is hangoztatják a jóvátétel fizetésének szükségességét. Miközben márciusban a német pénzügyminiszter még azt nyilatkozta, hogy Németország már megfizette a világháborús jóvátételt, mára ez a téma a német belpolitikában is vitatott kérdéssé vált.

 

A görög kormány Moszkva irányába történő fordulása lehetőséget teremtett arra, hogy Athén erősebb pozícióba kerüljön Németországgal és az Európai Unióval szemben. Oroszország pénzügyi segítséget adhat Görögországnak, és az Európai Uniótól való függés csökkentésének lehetősége miatt a nyugati országok is kénytelenek figyelembe venni a leszakadóban lévő perifériaország követeléseit.

 

Gauck szerint ugyan a hivatalos kommunikáció szintjén Németország elutasítja a görögök kifizetésének lehetőségét, ám ez csak az erőpozíció látszatának fenntartását szolgálja, és a gyakorlatban már történtek lépések a kérdés rendezésére. Szerinte ennek előkészítését jelenti a közös német-görög pénzügyi alap létrehozása, ami megkezdte a két ország közös történelmének újravizsgálását, vagyis gyakorlatilag megtették az első lépést annak irányába, hogy az okozott károkat mai értékükben számszerűsítsék. Dimitrisz Mardasz görög pénzügyminiszter-helyettes áprilisi közleménye szerint Athén összesen 278,7 milliárd euró jóvátételt követel, amit az Igazságügyi Minisztérium rendelésére készített részletes összesítésre alapoznak. Mivel Görögország eddig összesen 115 millió eurót kapott az 55 évvel ezelőtt aláírt egyezmény alapján, a fennmaradó összeget a közeljövőben ki kellene fizetni.

 

A tények azt mutatják, hogy a kifizetés háttérmunkálatai már zajlanak, és a német politikusok mindössze azért hallgatnak, mert el akarják kerülni, hogy minden olyan ország jóvátételt követeljen, amely a második világháború során német megszállás alá került, vagy amelyben a németeket kiszolgáló helyi kollaboráns kormány jött létre. Görögország példája pedig könnyen precedenst teremthet.

 

Németország nem mer határozottan fellépni a perifériaországokkal szemben, mert tartanak attól, hogy a gazdaságilag nehéz helyzetben lévő, a Nyugattal szemben fokozottan szkeptikussá váló országok kiléphetnek az Európai Unióból. Ha Görögország jóvátételt kap, abban az esetben akár Magyarország is nyújthatna be hasonló követelést Németország irányába. Ennek kommunikálása felé egyébként a kormányzat megtette az első lépéseket, amikor Budapesten, a Szabadság téren a közelmúltban felállított emlékműre a következő feliratot helyeztették el: “A német megszállás áldozatainak emlékére”. A kormány tehát megtette az első, bizonytalan és szimbolikus lépéseket a második világháború során történtek újraértékelésére. Amennyiben a görögök részére megkezdik kifizetni a jóvátételt, a magyar külügynek is lépnie kellene. Ennek elmaradása esetén ugyanis felmerülhet annak gyanúja, hogy a magyarországi kormány indirekt módon kiszolgálja a német külpolitika törekvéseit. Ha más perifériaországok is benyújtják a számlát a 7 évtizeddel ezelőtt történtekért, talán hazánk kormányától is elvárható, hogy ne Németország gazdasági jólétét, hanem a magyar állami költségvetés bevételeinek növelését tartsa szem előtt. 

 

hídfő

Súgó Még nincs hozzászólás.