A kalm�rkod�s nem k�lpolitika

  2015.04.22. 21:12

– T�bbsz�r elhangzik budapesti politikusok r�sz�r�l, hogy a magyarorsz�gi politik�ban konszenzus van alapvet� nemzetpolitikai k�rd�sekben. Ehhez k�pest egy nemr�g k�zz�tett felm�r�s szerint a megk�rdezett anyaorsz�giak 37 sz�zal�ka nem j�rulna hozz�, hogy a szomsz�ds�g�ba k�lt�zz�n egy erd�lyi magyar bev�ndorl�. Mivel magyar�zhat� ez a kontraszt?

 

– Nagy m�rt�ktart�ssal kezeln�m ezeket a kutat�sokat, mert nem mindegy, mik�nt, milyen sz�vegk�rnyezetben fogalmazz�k meg a k�rd�st. Azt m�r a kett�s �llampolg�rs�gr�l sz�l� n�pszavaz�skor is l�tni lehetett, hogy a magyar v�laszt�k jelent�keny r�sze – t�l azon, hogy milyen �rt�keket vall – mindenek f�l�be helyezi az egy�ni boldogul�st, az egy�ni egzisztenci�lis �rdeket. Ez a magyar t�rsadalomfejl�d�s egy saj�toss�ga, ha �gy tetszik tehert�tele, mert ett�l a magyar belpolitika is szenved, hiszen nagyon kevesen vesznek r�szt akt�van a k�z�letben, az �llampolg�ri k�z�ss�gekben.

 

Ennek van egy m�sik olvasata. Az egy k�rd�s, hogy kivel bar�tkozn�l vagy kihez engedn�d hozz�menni a gyerekedet, de ha felmer�l, valakinek a bej�vetele vesz�lyezteti-e a munk�dat, akkor ott semmilyen m�s megfontol�s nem j�tszik szerepet, puszt�n az egzisztenci�lis �rdek. �n tart�zkodn�k att�l, hogy a nemzetpolitik�t illet�en ebb�l messzemen� k�vetkeztet�seket vonjak le.

 

Az tal�n elmondhat�, hogy az �t parlamenti frakci� k�z�tt egyet�rt�s van bizonyos alap�rt�kekben a nemzetpolitik�t illet�en, de nyilv�nval�an van egy t�r�s is a korm�ny �s az ellenz�ki oldal k�z�tt. Mi helytelen�tj�k p�ld�ul, ha egy korm�ny – jelzem, a szocialista korm�nyok idej�n is ilyen gyakorlat volt – bizonyos hat�ron t�li kezdem�nyez�seket, lapokat, k�z�ss�geket puszt�n ideol�giai vagy p�rtpolitikai szempontb�l kedvesebbnek tart, mint m�sokat. Ez rendk�v�l k�ros.

 

– A magyar �s a rom�n korm�ny h�v�s viszonya kihat az �llamk�zi kapcsolatokra is, de h�tr�ltatja az erd�lyi magyar k�z�ss�gnek az identit�s meg�rz�s�re, a kisebbs�gi jog�rv�nyes�t�sre, az auton�mi�ra vonatkoz� t�rekv�seit is. Hogyan lehetne ezt orvosolni?

 

– Biztosan h�tr�ltatja, de nekem Victor Ponta demokr�ciateljes�tm�ny�r�l semmivel sincs jobb v�lem�nyem, mint az Orb�n Viktor�r�l. Aggaszt�nak l�tom a Ponta-rezsimnek a kisebbs�gi, emberi jogokhoz, az auton�miat�rekv�sekhez val� viszonyul�s�t. Ezzel egy�tt ha lenne b�lcs k�lpolitika Magyarorsz�gon, akkor Orb�n Viktornak p�ld�ul ott lett volna a helye az RMDSZ kolozsv�ri kongresszus�n Ponta mellett.

 

A magyar–rom�n viszonyt nem �nmag�ban kell vizsg�lni, hanem annak kontextus�ban, ami ma k�lpolitika c�m�n Magyarorsz�gon folyik. Orb�n Viktor a k�lpolitika felsz�mol�s�t hajtja v�gre, �s egyszer� �zletszerz�sekkel pr�b�lja helyettes�teni. Itt m�r nem puszt�n az erd�lyi magyars�g, hanem az eg�sz magyars�g probl�m�j�r�l van sz�, hiszen az anyaorsz�g gyakorlatilag semmif�le k�lpolitik�t, nemzeti �rdek�rv�nyes�t�st nem folytat. Holott Magyarorsz�gnak az els� sz�m� sz�vets�gesei paradox m�don pont a szomsz�dos orsz�gok lenn�nek, hiszen a kelet- �s d�l-eur�pai �llamok egyre ink�bb egym�sra vannak utalva.

 

Rom�nok �s magyarok egyar�nt vesztesei vagyunk a glob�lis nagyv�llalatok nyomul�s�nak, a n�metek, egy�ltal�n a magorsz�gok �nz�s�nek az EU-n bel�l, innent�l kezdve ez nemcsak a K�rp�t-medencei magyars�g megmarad�s�r�l sz�l, hanem hogy egy�ltal�n van-e nemzeti �rdek�rv�nyes�t�s.

 

Kalm�rkod�ssal nem lehet k�lpolitik�t �rv�nyes�teni. Amikor a minisztereln�k tavaly ny�ron meghirdette az �rdekalap� k�lpolitik�t, k�z�lve, hogy akik �rt�kelv� k�lpolitik�r�l besz�lnek, azok f�ln�t�sok, a legt�bbet �ppen a k�lhoni magyars�gnak �rtott. Amennyiben Magyarorsz�gon alkotm�nyos c�l a hat�ron t�li magyar kisebbs�gek v�delme – m�rpedig az –, �s l�tezik valamif�le nemzeti konszenzus a m�rt�kad� p�rtok k�z�tt a k�lhoni auton�miat�rekv�sek t�mogat�s�t illet�en, akkor ezek a t�rekv�sek akkor sikeresek Erd�lyben, K�rp�talj�n vagy a Felvid�ken, ha az anyaorsz�g partnereket tud tal�lni a nagyvil�gban, az EU-ban.

 

Ha viszont Magyarorsz�g �rdekelv� k�lpolitik�t folytat, �s csak a cash, a biznisz sz�m�t, akkor nem tudja megv�deni az olyan saj�t t�rekv�seket, amelyek nem materializ�lhat�k. Ha csak �zleti partnert l�tunk m�s orsz�gokban �s n�pekben, akkor ki fog ki�llni a k�lhoni magyars�g �rdekei mellett? Ez az �rdekelv� k�lpolitika �ppen az erd�lyi, k�rp�taljai, felvid�ki auton�miat�rekv�seket veti oda konck�nt.

 

– Ha az LMP olyan helyzetben lenne, hogy befoly�solni tudn� a magyar k�lpolitik�t, mit tenne olyan esetben, amikor Sepsiszentgy�rgy�n b�ntetnek a magyar himnusz el�nekl�se, Marosv�s�rhelyen a mag�nh�zakra elhelyezett k�tnyelv� utcan�vt�bl�k miatt, a MOGYE-n pedig g�tolj�k a magyar kar l�trehoz�s�t?

 

– El�sz�r is r�gz�ts�k: ezek piti�ner, a XXI. sz�zadi Eur�p�hoz m�ltatlan, szarh�zi int�zked�sek. De ezt a k�rd�st megint nem tudom kiszak�tani �ltal�ban a k�lpolitika �sszef�gg�srendszer�b�l. Egy LMP-korm�ny olyan k�lpolitik�t folytatna, amely nem tesz f�lre�rthet� gesztusokat a putyini Oroszorsz�g ir�ny�ba.

 

Ha a magyar k�lpolitika �rt�ktartalma vil�gos minden partner�nk sz�m�ra, egyebekben pedig az orsz�g nem okoz k�l�n bonyodalmat az EU k�zpontj�ban amiatt, hogy a jog�llamot z�r�jelbe k�v�nja tenni, ha egy�rtelm�v� teszi, mit gondol az orosz annexi�r�l, �s hogy nem az �zb�g, kazah �s egy�b diktat�r�k a f�bb partnerei, akkor mondjuk egy LMP-korm�ny j� es�llyel hat�konyan �s harcosan fell�pne az EU-n bel�l az�rt, hogy ezeket a hitv�ny int�zked�seket miel�bb tegy�k a m�lt r�sz�v�.

 

De Magyarorsz�g jelenleg egy�b frontokon felsz�molta azokat a poz�ci�it, amelyekkel megtehetn�, hogy kem�nyen fell�pjen az ilyen szarh�zi h�z�sokkal szemben. A mi felfog�sunk szerint egyszerre k�ne �rt�kelni azokat a gesztusokat, amelyeket a mindenkori rom�n korm�ny tesz – teszem azt hogy az RMDSZ kongresszus�ra elj�n a rom�n minisztereln�k –, tov�bb� Budapestnek egyszerre kell kezdem�nyez�leg fell�pnie Bukarest, Vars�, Pozsony, Sz�fia ir�ny�ba a Kelet- �s D�l-Eur�p�t �rint� k�rd�sekben a k�z�s fell�p�sr�l.

 

�s igenis fel kell v�llalni a konfliktust b�rkivel, ha nemtelen t�mad�soknak teszik ki a magyar kisebbs�geket. Ugyan�gy tarthatatlannak tartom azt is, hogy az EU szemet huny af�l�tt, hogy Szlov�ki�ban szankcion�lj�k, ha valaki felveszi a magyar �llampolg�rs�got. De Magyarorsz�g akkor tud az�rt harcolni, hogy az eur�pai emberjogi versenyben ne legyen tetten �rhet� kett�s m�rce, ha egy�b tekintetben nem hagy f�l�s t�mad�si fel�leteket, �s vil�gos, hogy az alapvet� �rdekelts�gei itt vannak a kontinensen.

 

– Mi�ta a bukaresti parlament leszavazta a Verespatak-t�rv�nyt, a b�nyanyit�s k�rd�se kiss� leker�lt napirendr�l, m�gsem tekinthetj�k lez�rt �gynek. Hogyan k�pzeli el az LMP a t�m�ban szorgalmazott rom�n–magyar �sszefog�st a ci�ntechnol�gi�s projekt megakad�lyoz�sa �rdek�ben?

 

– A magyar Orsz�ggy�l�s fenntarthat� fejl�d�s bizotts�g�nak LMP-s eln�ke m�r kezdem�nyezett egy k�z�s bizotts�gi �l�st a rom�n partnern�l, sajnos erre m�g nem �rkezett konstrukt�v v�lasz. Ez nem puszt�n Verespatakr�l sz�l. Egyr�szt ne adj isten egy verespataki ci�nkatasztr�fa az eg�sz K�rp�t-medence, a Tisza teljes v�zgy�jt� ter�let�t meg tudja m�rgezni, nemcsak magyarok, sz�kelyek, de rom�nok sz�m�ra is el tudja puszt�tani az �l�vil�got.

 

M�sfel�l mint cseppben a tenger mutatkozik meg az a szabadkereskedelmi politika, amely beh�l�zza az eg�sz vil�got. Ha p�ld�ul tet� al� hozz�k az Amerika �s az Eur�pa k�z�tti szabadkereskedelmi egyezm�nyt, akkor es�lye sincs se Magyarorsz�gnak, se Rom�ni�nak, hogy megg�tolja ezeket a beruh�z�sokat.

 

Azt a k�rd�st kell feltenni, meddig vagyunk hajland�ak elt�rni, hogy glob�lis nagyv�llalatok �tvegy�k a vez�nyl�st komplett orsz�gr�szek felett a demokratikusan v�lasztott korm�nyok helyett. Itt az forog kock�n, hogy pillanatnyi nagy haszon�rt odadobjuk-e az �l�vil�gunkat, a term�szeti er�forr�sainkat.

 

kronika.ro (r�szlet)

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.