Egymilli� elszak�tott nemzetr�szr�l sz�rmaz� magyar �llampolg�r lehet 2018-ig

  2015.04.20. 19:35

Az �letment� �tlev�l

 

Wetzel Tam�s helyettes �llamtitk�r elmondta: eddig k�zel 720 ezer k�relem �rkezett, �s 680 ezren m�r le is tett�k az esk�t, a folyamat z�kken�mentesen zajlik. A tendenci�k alapj�n �v v�g�ig v�rhat�an 800 ezer k�relem �rkezhet �s tarthat�nak l�tta a ciklus v�g�re az egymilli� �j �llampolg�rt. A k�relmek k�z�l 25 ezret utas�tottak el, k�z- �s nemzetbiztons�gi szempontb�l pedig rendk�v�l szigor� az ellen�rz�s – jelezte.

 

A legnagyobb �rdekl�d�s most K�rp�talj�r�l van, hiszen egy magyar �tlev�l ak�r �letet is menthet – jegyezte meg.

 

Minden lehet �s annak az ellenkez�je is

 

Semj�n Zsolt az ukrajnai helyzettel �sszef�gg�sben a k�zel h�rom�r�s meghallgat�son �gy fogalmazott: „minden lehet �s annak az ellenkez�je is”. Fel kell k�sz�lni minden helyzetre az ott �l� magyars�g ell�t�sa ter�let�n, adott esetben sebes�lt emberek fogad�s�ra is – jelentette ki. R�gz�tette: ami seg�ts�gre a magyars�gnak sz�ks�ge van, azt meg fogj�k adni, a magyar �llam ott �ll m�g�tt�k.

 

Kit�rt arra is, hogy szem�lyes k�r�se volt, hogy Szili Katalin v�llalja el az auton�miakoncepci�k seg�t�s�t c�lz� megb�z�st, amikor a Magyar �lland� �rtekezlet nem m�k�d�tt, � volt az, aki l�trehozta a K�rp�t-medencei Magyar K�pvisel�k F�rum�t, ami lehet�v� tette az int�zm�nyes kapcsolattart�st.

 

Pot�pi �rp�d J�nos nemzetpolitikai �llamtitk�r elmondta: a j�v� esztend� v�rhat�an a k�lhoni ifj� magyar v�llalkoz�k tematikus �ve lesz. Rem�nyei szerint erre ugyanannyi – 500 milli� forint – �ll majd rendelkez�sre, mint az idei programra.

 

Testv�reket t�mogatnak

 

Sz�lt arr�l is, hogy el�z� h�t p�ntek�ig 148-an jelentkeztek a most meghirdetett Pet�fi S�ndor-programra, amely a K�rp�t-medence, Cs�ng�f�ld �s az egykori monarchia magyars�g�t �rinti. Ez t�bb mint h�romszoros t�ljelentkez�st jelent – jegyezte meg. Jelezte, a 100 milli� forintos keret�sszeg� testv�rv�rosi program p�ly�zati felh�v�sa a napokban v�rhat�, �s ebb�l az �sszegb�l 100-120 telep�l�s projektjeit tudj�k t�mogatni. Emellett a Mi, Magyarok ki�ll�t�s mint�j�ra szint�n a Magyars�g H�z�ban diaszp�ra-l�togat�k�zpont �s -ki�ll�t�s kialak�t�s�n dolgoznak, amely a j�v� �vi nemzeti �sszetartoz�s napj�ra k�sz�lhet el.

 

Ez fontosabb Ukrajna ter�let�n�l

 

Ander Bal�zs (Jobbik) az oktat�si-nevel�si t�mogat�s �talak�t�s�t firtatta, s arra is k�v�ncsi volt, a korm�ny Sz�sz Jen�nek, a Nemzetstrat�giai Kutat�int�zet eln�k�nek sz�rv�nyterveit t�mogatja-e, v�rhat�-e k�z�s rom�n–magyar korm�ny�l�s �s cs�kkenhet-e a demokr�cia-k�zpontok t�mogat�sa. K�rd�sei k�z�tt szerepelt, hogy v�rhat�-e fell�p�s a szlov�k �llampolg�rs�gi t�rv�ny miatt. Ukrajna �gy�ben szerinte nem a ter�leti integrit�s az els�, hanem az, hogy ne folyjon magyar v�r.

 

Kiss L�szl� (MSZP) szerint nem lehet sikeres nemzetpolitik�t folytatni, ha a k�toldal� kapcsolatok a szomsz�dos �llamokkal a jelenlegi szinten maradnak. Szint�n felvetette a k�z�s korm�ny�l�seket �s azt, hogy ritk�n �l�seznek a vegyes bizotts�gok, s akkor sem sz�letik jegyz�k�nyv.

 

Konszenzus kell az auton�mi�hoz

 

Sz�szfalvi L�szl� (KDNP) azt mondta: a m�sodik vil�gh�bor� �ta a leghat�konyabb, leger�teljesebb nemzetpolitika val�sult meg az elm�lt �t �vben, s ekkora forr�s m�g nem �llt rendelkez�sre. Az auton�mia k�rd�s�r�l azt mondta, az uni�ban is elkezd�dhet valami a Kalm�r-jelent�s ut�n, s j� lenne, ha itthon a parlamentben konszenzus �llna e m�g�tt.

 

P�ncz�l K�roly (Fidesz), a bizotts�g eln�ke �dv�z�lte a diaszp�ra magyars�g�t felkarol� K�r�si Csoma S�ndor-program b�v�t�s�t, s arra h�vta fel a figyelmet, hogy K�rp�talj�n a t�mogat�si hull�m �szre-t�lre kifulladhat, ez�rt felvetette, hogy a k�zm�dia tematikus napot szervezhetne a szolidarit�st seg�tend�.

 

Magyar cig�nyok �s a „cig�nyiskol�k”

 

Semj�n Zsolt v�lasz�ban kiemelte: az oktat�si-nevel�si t�mogat�sok �talak�t�s�ra nyitott, de ha v�ltoztatnak, ne legyen nagyobb a probl�ma, mint ami most van. Kit�rt arra, hogy a t�mogat�s hat�s�ra k�l�n�sen Felvid�ken �s K�rp�talj�n a magyar iskol�k jelent�s r�sze „cig�nyiskol�kk�” v�lt, ahov� nem cig�ny gyermekeket nem sz�vesen �ratnak be. Egyr�szt a cig�ny sz�rmaz�s�akat is meg kell tartani a magyar nyelvis�gben, m�sr�szt azt is meg kell oldani, hogy akik nem akarj�k ezekbe az iskol�kba vinni gyermek�ket, alap�tv�nyi, egyh�zi iskol�ba �rathass�k.

 

Sz�sz Jen� felvet�s�r�l azt mondta: biztos benne, nem c�l, hogy a sz�rv�ny ki�r�lj�n, a t�mbmagyars�g akkor tud megmaradni, ha a sz�rv�ny is megmarad.

 

A gazdas�g a motorja mindennek

 

A k�z�s korm�ny�l�seknek, vegyes bizotts�goknak akkor van �rtelme, ha van tartalom �s el�re lehet l�pni – jegyezte meg. Kit�rt arra, hogy nem cs�kken a demokr�cia-k�zpontok t�mogat�sa, a szlov�k �llampolg�rs�gi t�rv�nyr�l pedig azt mondta: min�l szorosabb �s jobb a gazdas�gi egy�ttm�k�d�s, ann�l nagyobb es�ly ny�lhat, hogy a k�nyes k�rd�sekben is egyr�l a kett�re jussanak.

 

Ukrajn�nak joga van az integrit�sra, de az ott �l� kisebbs�geknek is joga van a nyelvhaszn�latra �s az auton�mi�ra – mutatott r� egy m�sik felvet�sre. Azt k�rte, Brenzovics L�szl�t, a K�rp�taljai Magyar Kultur�lis Sz�vets�g eln�k�t ne t�madj�k, � k�rte, hogy v�llalja el a k�pvisel�s�get Kijevben, hogy a magyars�gnak legyen valamilyen k�pviselete.

 

T�mogatand�nak tartotta a k�zm�dia k�rp�taljai tematikus napj�ra vonatkoz� felvet�st, �s az auton�mia kapcs�n meger�s�tette: a kisebbs�gi jog emberi jog a k�z�ss�g szintj�n, ebben pedig nincs alku. Hozz�tette: uni�s alapon is kij�r, ott van Tirol p�ld�ja. Ha van p�lda valamire, milyen alapon lehet azt mondani, nek�nk nem j�r? – tette fel a k�rd�st.

 

MNO

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.