Morva eredet�, n�met nyelv� megnemes�tett csal�dban sz�letett, apja a v�ros polg�rmestere is volt. Gy�rgy a katonai p�ly�t v�lasztotta, t�z�rtisztk�nt ker�lt a magyar test�rs�gbe, ahol �t �vet t�lt�tt el. 1847-ben f�hadnagyi rangban a 12. hat�r�rvid�ki hadoszt�lyhoz vez�nyelt�k, de nem sokkal k�s�bb leszerelt. Az 1848-as forradalom kit�r�se ut�n felaj�nlotta szolg�latait a magyar korm�nynak, �s sz�zadosi rangot kapott. � szerezte meg egy hadicsellel a kom�romi v�rat: el�sz�r tisztelgett az osztr�k parancsnok el�tt, majd �tvette a parancsnoks�got. Ezut�n Erd�lybe k�ldt�k, hogy a sz�kely felkel�st szervezze, majd Kom�romban �s Pozsonyban vezette az er�d�t�si munk�latokat. Szeptemberben a kom�romi v�rba vez�nyelte Batthy�ny Lajos gr�f minisztereln�k, imm�r �rnagyi rangban. Novemberben a b�ns�gi hadtest vez�rkari f�n�ke lett.

Kossuth 1849. janu�r 4-�n Klapk�t nevezte ki a feltiszai hadtest f�parancsnok�v�, s ezredess� l�ptette el� az alig huszonnyolc �ves, de rendk�v�l becsv�gy� �s tehets�ges tisztet. Klapka janu�r 11-�n vette �t az alig h�tezer embert �s 27 �gy�t sz�ml�l� hadtest vezet�s�t, s r�vid id�n bel�l h�romszor verte meg Schlik seregeit. Csapatai febru�r 10-�n Kass�n egyes�ltek G�rgey hadtest�vel. R�szt vett febru�r 26-27-�n a v�g�l vesztes k�polnai csat�ban, majd a tavaszi hadj�ratban, az els� szakasz haditerv�t a f�sereg vez�rkari f�n�kek�nt � terjesztette el�. Az �prilis 6-i isaszegi csata ut�n t�bornokk� l�ptett�k el�, m�r ebben a rangban vett r�szt az isaszegi, a nagysall�i �tk�zetben �s Kom�rom felszabad�t�s�ban. 1849 m�jus�ban a Szemere-korm�ny had�gyminisztere lett, de hamarosan lemondott tiszts�g�r�l, hogy a kom�romi v�r parancsnoka legyen.

A meger�s�tett, a maga kor�ban bevehetetlennek sz�m�t� v�rb�l kicsapva j�nius 13-�n visszavonul�sra k�nyszer�tette a v�rat ostroml� osztr�k sereget, majd Gy�rig nyomult el�re �s r�szt vett a V�g vid�ki hadmozdulatokban. Az er�ss�g j�lius elej�t�l ostrom alatt �llt, j�lius 2-�n G�rgey, 11-�n a sebes�lt f�vez�r helyett Klapka vezette a csat�t, amelynek v�g�n a magyar seregnek a v�rba kellett visszavonulnia. Klapka augusztus 3-�n kit�r�sre sz�nta r� mag�t �s sz�tverte az ostromgy�r�t, az osztr�k hader� majdnem B�csig futott. A j�l ell�tott v�r a vil�gosi fegyverlet�tel ut�n m�g hetekig kitartott, de az ellen�ll�st c�ltalannak �t�l� Klapka hosszas alkudoz�s ut�n belement a kapitul�ci�ba. A szeptember 27-�n megk�t�tt egyezs�g szabad elvonul�st garant�lt a v�d�knek, Magyarorsz�g legnagyobb er�ss�ge okt�ber 7-�n ker�lt osztr�k k�zre.

Klapka Londonba, Genov�ba majd Sv�jcba ment, az orosz-t�r�k h�bor� kit�r�se ut�n pedig Konstantin�polyba utazott �s felaj�nlotta szolg�latait a t�r�k Port�nak. Mivel azonban Ausztria a v�rakoz�ssal ellent�tben nem l�pett hadba az orosz oldalon, Klapka nem kapott fontos feladatot. Visszat�rt Genfbe, ahol imm�r sv�jci �llampolg�rk�nt p�nz�gyekkel foglalkozott. Az osztr�k-olasz h�bor� idej�n, 1859-ben az ideiglenes magyar korm�ny feladatk�r�t bet�lt� Magyar Nemzeti Igazgat�s�g tagja lett Kossuth �s Teleki L�szl� mellett. Klapka hozz�kezdett a magyar l�gi� szervez�s�hez, de a francia-osztr�k fegyversz�net miatt az alakulatot fel kellett oszlatnia. Klapka egyre jobban szembe ker�lt Kossuthtal a magyar felkel�s �gy�vel kapcsolatban. 1866-ban, a porosz-osztr�k h�bor� kit�r�se ut�n �jfent, ez�ttal Szil�zi�ban fel�ll�totta a magyar l�gi�t, �s annak parancsnokak�nt augusztus 2-�n hazai f�ldre l�pett. A nagypolitika azonban megint k�zbesz�lt: a szlov�k lakoss�g �ltal k�z�mb�sen fogadott l�gi�nak menek�l�sszer�en kellett t�voznia, mert a harcol� felek v�ratlanul fegyversz�netet k�t�ttek.

Egy �ven bel�l azt�n �jra, de most m�r v�glegesen hazat�rhetett: a kiegyez�s alkalm�val � is amneszti�t kapott. Itthon az illavai v�laszt�ker�let k�pvisel�je lett, de n�h�ny �v ut�n visszavonult a k�z�lett�l. Az 1876-77-es orosz-t�r�k h�bor� idej�n a Port�t l�tta el haditan�csokkal.

1892. m�jus 17-�n halt meg Budapesten, temet�s�n t�bb t�zezer ember �nekelte a Klapka-indul�t. B�r Budapesten van eltemetve, m�gis kom�romi f�ldben nyugszik: s�rj�ra ugyanis annak a v�rosnak a f�ldj�t sz�rt�k, ahol n�gy v�res csat�t v�vott. 1896-ban Kom�romban szobrot �ll�tottak tisztelet�re, r�la nevezt�k el a v�ros m�zeum�t. A nev�t m�r a szabads�gharc idej�n ismertt� tev� Klapka-indul�t 1849-ben Kom�rom v�r�ban kompon�lta Egressy B�ni, az er�ss�g zeneigazgat�ja. Nyilv�nosan 1849. augusztus 4-�n, a sikeres kit�r�s ut�ni d�szszeml�n csend�lt fel el�sz�r, �s ezt j�tszott�k a v�r �tad�sakor is. Nyomtat�sban az �v v�g�n jelent meg, persze akkor m�r enged�ly n�lk�l, a sz�veget (Fel, fel vit�zek...) j�val k�s�bb, 1861-ben �rta Thaly K�lm�n, �gy ismerj�k ma is.

m�lt-kor.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.