A volt Csehszlov�kia ter�let�n �l� n�metek �s magyarok kollekt�v h�bor�s b�n�ss�g�t deklar�l�, �s a Benes-dekr�tumok �ltal megval�s�tott jogfoszt�sok alapj�ul szolg�l�, m�ig fel�l nem b�r�lt kassai korm�nyprogram ellen tiltakoztak felvid�ki magyar fiatalok a dokumentum elfogad�s�nak hetvenedik �vfordul�j�n Kass�n vas�rnap.

A Via Nova ICS felvid�ki magyar ifj�s�gi szervezet �ltal kezdem�nyezett megmozdul�s n�h�ny tucat r�sztvev�je a korm�nyprogram elfogad�s�nak egykori helysz�n�n, a r�gi kassai v�rmegyeh�za el�tt gy�lt �ssze, hogy tiltakozzon a jogi szempontb�l h�t �vtized m�lt�n is �rv�nyben l�v� rendelkez�sek ellen. A tiltakoz�k „Hetven �ve h�bor�s b�n�s�k vagyunk, most m�r b�k�t akarunk” �s „Le a kassai korm�nypogrommal”, illetve "Rehabilit�ci�t Esterh�zynak” �s hasonl� felirat� transzparenseket emeltek a magasba. Az �sszegy�ltek a mell�kre t�zve viselt�k a m�rt�r gr�f Esterh�zy J�nos egykori rabsz�m�t, illetve egy s�rga M bet�t is. Ez ut�bbival arra eml�keztettek, hogy a kitelep�t�s el�tti napokban a felvid�ki magyaroknak ilyen megjel�l�st kellett hordaniuk.

A r�gi kassai v�rmegyeh�za el�tt Gub�k L�szl�, a Via Nova ICS eln�ke mondott besz�det, ebben hangs�lyozta: hetven �v ut�n m�r legf�bb ideje, hogy a felvid�ki magyars�gr�l lemoss�k a h�bor�s b�n�ss�g b�lyeg�t, �s bocs�natot k�rjenek a k�z�ss�get �rt jogfoszt�s�rt. Az �sszegy�ltek a besz�d ut�n �tvonultak a Cs�ky-Dessewffy-palota udvar�ba, ahol megkoszor�zt�k Esterh�zy J�nos szobr�t, majd felolvast�k a gr�f 1944-ben �rt, az akkori Magyar H�rlapban k�z�lt h�sv�ti gondolatait. Esterh�zy J�nos a k�t vil�gh�bor� k�z�tti id�szakban, majd a m�sodik vil�gh�bor� idej�n k�zd�tt a szlov�kiai magyarok megmarad�s��rt �s jogai�rt. A szlov�k Nemzeti B�r�s�g 1947-ben hal�lra �t�lte, a v�d szerint a fasizmussal val� egy�ttm�k�d�s�rt. Eln�ki kegyelemben r�szes�lt, �s �letfogytiglani b�ntet�st kapott. A s�lyosan beteg Esterh�zy a m�rovi v�rb�rt�nben halt meg 1957. m�rcius 8-�n.

Gub�k L�szl� a rendezv�nyt k�vet�en az MTI-nek azt mondta: b�r nincsenek v�rmes rem�nyeik arr�l, hogy milyen lesz a rendezv�ny visszhangja a szlov�k, illetve a cseh k�zbesz�dben, rem�lik, arra m�gis felfigyel a szlov�k �s a cseh politikum. „B�zom benne, hogy nem kell �jabb hetven, hanem �jabb h�t �vet sem meg�lnie h�bor�s b�n�sk�nt a felvid�ki magyaroknak” – jelentette ki Gub�k L�szl�.

Az 1945. �prilis 5-�n az akkori csehszlov�k korm�ny �ltal Kass�n elfogadott korm�nyprogram az orsz�g ter�let�n �l� �sszes n�metet �s magyart h�bor�s b�n�snek mondta ki. Ez a dokumentum volt az alapja Edvard Benes csehszlov�k �llamf� azon h�rhedt eln�ki dekr�tumainak, amelyek alapj�n a m�sodik vil�gh�bor� ut�n t�bb mint k�t �s f�l milli� n�metet �s mintegy sz�zezer magyart fosztottak meg vagyonukt�l, �llampolg�rs�gukt�l �s telep�tettek ki vagy �ld�ztek el az orsz�gb�l. Az �gynevezett Benes-dekr�tumokat ugyan ma m�r gyakorlatilag nem alkalmazz�k, de mivel nem �rv�nytelen�tett�k �ket, tov�bbra is r�szei a �s a cseh jogrendszernek.

mandiner.hu

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.