A ter�leti auton�mi�ra ir�nyul� ig�ny a dokumentum szerint rasszista, sz�ls�s�ges �s xenof�b megnyilv�nul�s, mi t�bb az �tgondolatlan, fel�letes megfogalmaz�s mag�t a rasszizmust �s az idegengy�l�letet is kiz�r�lag csak akkor tekinti vesz�lyforr�snak, ha annak egy r�gi� auton�mi�ja a c�lja. Azaz ezek megengedhet�k Rom�nia korm�nya szerint, ha c�ljuk p�ld�ul egy nemzeti k�z�ss�g er�szakos asszimil�ci�ja, vagy el�ld�z�se, vagy �ppens�ggel kiirt�sa, vagy b�rmilyen m�s b�ncselekm�ny, amely szem�lyek vagy csoportok ellen ir�nyul!

A vesz�lyforr�sok felsorol�s�t k�veti a dokumentumban azoknak a korm�nyzati feladatoknak, int�zked�seknek a bemutat�sa, amelyek a vesz�lyeket elh�r�thatj�k. Itt azonban egyszer�en mintha megfeledkezn�nek az auton�mi�r�l, azaz a korm�ny b�r igen s�lyos „b�n�gyi jelens�gk�nt” aposztrof�lja azt, ennek ellen�re �gy t�nhet, nem k�v�n semmit sem tenni ellene. Ez vagy arra utal, hogy az eg�sz bekezd�s egyetlen c�lja, a hangulatkelt�s, az auton�mi�t ig�nyl� kisebbs�gek elleni usz�t�s, egy szakmai szempontb�l is fel�letesen megszerkesztett strat�giatervezetben, vagy pedig arra, hogy a korm�ny nem v�llalja nyilv�nosan azokat a jog�llamhoz m�ltatlan eszk�z�ket, amelyeket haszn�lni akar.

A Sz�kely Nemzeti Tan�cs megalakul�sa �ta kiz�r�lag a jog �s a demokr�cia eszk�zeivel k�zd Sz�kelyf�ld auton�mi�j�nak megval�s�t�s��rt. Ennek a t�rekv�snek egy, Rom�nia Parlamentje �ltal elfogad�sra ker�l� sarkalatos t�rv�ny �ltal k�v�n �rv�nyt szerezni. Egy ilyen t�rekv�st „b�n�gyi jelens�gnek” nevezni, val�j�ban ez az, ami s�lyos �s vesz�lyes b�n, ugyanis nemcsak egy eg�sz k�z�ss�g ig�ny�vel megy szembe, hanem al��ssa a demokratikus int�zm�nyekbe vetett bizalmat, olyan alapvet� alkotm�nyos alapjogokat k�rd�jelez meg, mint a sz�l�sszabads�g, a szabad v�lem�nynyilv�n�t�s, vagy a politikai �s k�z�leti cselekv�shez val� jog. Hat�rozottan el�t�lj�k ezt a megk�zel�t�st, a hazai demokr�cia fejl�d�s�t visszaford�t� folyamat r�szek�nt �rtelmezz�k, �s k�vetelj�k a sz�ban forg� bekezd�s t�rl�s�t a dokumentumb�l.

Ugyanakkor meg�llap�tjuk, hogy a megb�lyegz�s ellen�re az a t�ny, hogy egy korm�nyzati, strat�giai dokumentum az auton�miat�rekv�ssel, mint val�s ig�nnyel foglalkozik, jelzi, hogy a rom�n korm�ny elismeri ennek l�tez�s�t, sz�mol vele, akkor is, ha reflexei, s v�lasza a t�rsadalmi kih�v�sra m�g a Ceausescu diktat�r�t id�zi. A Sz�kely Nemzeti Tan�cs sz�mtalanszor megfogalmazta, hogy a p�rbesz�dben �rdekelt, a rom�n-magyar viszony javul�s�ban, olyan megold�sban, amely a sz�kelyf�ldi magyar k�z�ss�g, de minden, Sz�kelyf�ld ter�let�n �l� k�z�ss�g sz�m�ra jobb �letet, nagyobb biztons�got jelent. Sz�kelyf�ld sz�m�ra a ter�leti auton�mia, az eg�sz rom�niai magyar k�z�ss�g sz�m�ra pedig a szem�lyi elv� auton�mia megval�s�t�sa l�tk�rd�s, de Rom�nia sz�m�ra sem vesz�ly-, hanem er�forr�s, amely az orsz�g minden polg�r�nak a jav�t szolg�lja.

Izs�k Bal�zs

A Sz�kely Nemzeti Tan�cs eln�ke

erd�ly.ma

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.